SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 15. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.09.16 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Töltsétek be a Krisztus törvényét! | Gal 5,25-6,10 | ||||||||||||||||||||||||||
Mi a Krisztus törvénye? A szeretet parancsa! Pál apostol így érti: "Szeretetben szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ebben az igében teljesedik be: szeresd felebarátodat, mint magadat." (Gal 5,13-14) "A szeretet tehát a törvény betöltése." (Róm 13,10) Csak, aki maga is átélte és megtapasztalta Isten szeretetét; sőt naponta abból él, az tudja továbbadni másoknak nem kényszerből s kötelességből; hanem önként, s nem csak szájjal, hanem aprópénzre váltott tettekkel a mindennapokban. Például: az egymás terhének hordozásával. "A jó cselekvésébe pedig ne fáradjunk el"; figyelmeztet az apostol. Mert a hitünk Istenre irányul, a hitből fakadó cselekedeteink pedig embertársainkra. S Pál ezt nem korlátozza. Mindenkivel tegyük a jót; de különösképpen a Krisztus-hitet valló hittestvéreinkkel, akikkel Isten háza népeként élünk az egy anyaszentegyház közösségében. Velük együtt, a Lélekből fogjuk aratni az örök életet; de nem vélt "jó" cselekedeteink jutalmául, hanem, mert "mi is a Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem." (Gal 2,16) Az egyház egyetlen, igazi kincse az evangélium! S Krisztus törvénye az evangélium szolgálatát emeli trónra. S ahol van most a mi kincsünk, ott lesz a szívünk is. Ne csúfoljuk meg Istent azzal, hogy a testi dolgokat tartsuk életünk legfontosabb kincseinek; az írott, a hirdetett, s a testté lett Ige helyett! Feltétel nélküli bizalommal fogadjuk be az élet Igéjét, mert ő valóban cselekvést, történést s létezést munkál bennünk. Örök létünk múlik azon, hogy Krisztus törvényét; az Isten- és emberszeretet kettős, nagy parancsolatát betöltjük-e életünk során. Csak ha élek többé nem én, hanem a Krisztus él bennem, akkor az ő szeretete tesz képessé erre. S akkor leszünk alkalmasok a mások terhének hordozására, ha a sajátunkét az Úrra bíztuk s reá vetettük, és felvettük az ő igáját. Így, ővele közös igában, Jézus hordoz minket, terhükkel együtt. S átélhetjük napról-napra; hogy Krisztus törvénye, tehát az ő igája boldogító, és az ő terhe könnyű (lásd: Mt 11,30)! Az evangélium mindenkit őhozzá hív, és követői életfolytatásukkal tesznek bizonyságot a Krisztus törvénye betöltésének gyönyörűséges lehetőségéről. Útravalóul fogadjuk meg Túróczy Zoltán tanácsát; amit a "Tanács" című, egyetlen versében ad nekünk. Itt olvashatjuk: http://nyiregyhaza.lutheran.hu/irasok/turoczyzoltan.html S itt is: http://church.lutheran.hu/zuglo/index.php?tema=ujsag&szam=1#tanacs S itt hallgathatjuk meg: http://mo.blogter.hu/?post_id=87939
| |||||||||||||||||||||||||||
2007.09.16 Töltsétek be a Krisztus törvényét!
2007.09.16. 00:03 Andreas
Szólj hozzá!
2007.09.09 Akik Krisztus Jézuséi vagytok; a Lélek szerint éljetek!
2007.09.09. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 14. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.09.09 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Akik Krisztus Jézuséi vagytok; a Lélek szerint éljetek! | Gal 5,16-24 | |||||||||||||||||
Pál, ezt a felszólítását a Galáciában élő keresztyén gyülekezetnek írta, mert közöttük többen a törvényeskedésre hajlottak. "Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, akiknek szeme előtt úgy írtuk le Jézus Krisztust, mintha közöttetek feszítették volna meg! Csak azt szeretném megtudni tőletek: a törvény cselekvése alapján kaptátok-e a Lelket, vagy az ige meghallásából származó hit alapján?" (Gal 3,1-2) Ennek ismeretében érthetjük meg az apostol mai tanítását: "Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt" (múlt idő)! S ha mindez jelen idejű valóság az életünkben, akkor lehet legyőzni a hústest, az ó ember nyilvánvaló cselekedeteit, a bennünk lakozó Lélek által! Pál, tizenhét nyilvánvaló bűnt sorol fel; de ez a bűnkatalógus korántsem teljes. "És ezekhez hasonló", így rekeszti be a felsorolást, amit mindenki folytathat a benne lévő, de nem nyilvánvaló, rejtett bűnök nevén nevezésével! Luther szerint, mi egyszerre vagyunk igazak és bűnösek! A törvény a bűn miatt adatott; de a Lélektől vezérelt keresztyének nincsenek a törvény hatálya alatt, s nem függenek saját erơfeszítéseiktől sem! A Lélek áll bennünk ellen a gonosznak; hiszen az, Jézus Krisztus kereszthalála óta legyőzött ellenség! Az egyház egyetlen kincse az evangélium. S ez a jó hír mindenkinek szól! Nem reménytelen tehát a mi harcunk a test cselekedeteivel szemben; lehet a Lélek által élni! Hogyan? Amint a szơlővessző is csak akkor terem gyümölcsöt, ha a tőkén marad. Ha életközösségben vagyunk Jézussal, akkor megterem a Lélek egyetlen gyümölcse: a hit! S ennek, mint egy szőlőfürtnek a szemeit; kilenc erényt sorol fel Pál. Az egyes számban írt gyümölcs; a hit, a bennünk élő Szentlélek munkálkodásának az igazi gyümölcse, és nem emberi teljesítmény, vagy döntés eredménye! Egyszerűen az ÚR Isten kegyelmi ajándéka; gyermekei számára. A gyümölcsszemek embertársaink javát szolgálják; életjelek, a bennünk élő Krisztushit megnyilvánulásai! Luther mindezt így foglalja egybe: "A testi ember Isten ellen lázadó, a maga feje, akarata után induló ó ember. Ellentéte a lelki ember; Szentlélektől megvilágosított, Istennek engedelmeskedő, új ember. Az a bűn, hogy az ember nem hisz az Istenben; a hitetlenség. Az úgynevezett erkölcsi bûnök csak ennek az alapvető bûnnek a gyümölcsei. De Isten ingyen, kegyelméből megigazítja a bűnös embert; Krisztus érdeméért!"
| ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
MINDENKINEK SZÓL A HÍVÁS! Drága lélek, ne halogasd | |
Szólj hozzá!
2007.09.02 Az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adatik
2007.09.02. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 13. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.09.02 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Az ígéret a Jézus Krisztusba vetett hit alapján adatik | Gal 3,15-22 | ||||||||||||||||||||||||||
Mi ez az ígéret, amely az Isten részérơl egyoldalú szövetségkötés volt, minden feltétel nélkül? Pontosabban, ki volt Isten ígérete az egész emberiség számára? Ábrahám elhívásakor mondta Isten: "Nagy néppé teszlek, és megáldalak. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége." (1Móz 12,2.3) Ezt az elsơ ígéretet megerơsítette az Úr Isten, miután próbára tette Ábrahám hitét; aki kész volt egyetlen fiát, Izsákot égơáldozatul feláldozni az Úr parancsára. De ơ így kiáltott neki a mennybơl: "Magamra esküszöm; gazdagon megáldalak. - És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek." (1Móz 22,16.17 és Károli szerint a 18. vers) Pál úgy érti, hogy ez az ígéret; az utód a Krisztus, aki Lukács nemzetségi táblázata szerint is Ábrahám testi leszármazottja volt. (Lk 3,34) Ơt kell hittel el- és befogadnia zsidónak és nem zsidónak egyaránt. Ugyanez a helyzet az üdvösséggel is; ez is feltétel nélküli ajándéka Istennek. Még ma is hatályban van ez az Ábrahámmal kötött szövetség, amit a Sínai hegyen adott törvény nem tett érvénytelenné! A törvény csak felfedi és elítéli a bûnt, de erơt nem ad a szabaduláshoz. Funkciója is az, hogy nevelơnk, pedagógusunk legyen Krisztus hozzánk való személyes eljöveteléig; akiben beteljesült Isten minden ígérete. Az üdvösség sem más, mint az élơ Krisztus-hitre való eljutás. Miként Ábrahám; mi is hit által kapcsolódhatunk Isten kiválasztó szeretetéhez, szövetségéhez. Hit nélkül nincs üdvösség, csak Isten ingyen való kegyelmébơl; mert minden, így a hit is kegyelem a mi életünkben! Az örök üdvösség ígérete tehát a Jézusba vetett élơ hit által adatik; miként a címadó, 22. vers is hirdeti. Tehát nem a cselekedetek, vagy a törvény megtartása által, hanem az Ábrahám utódában lett a miénk is Isten legnagyobb ígérete! Mivel Isten gyermekei lettünk a Krisztus Jézusban való hit által, ezért az ígéret szerint az örök élet örökösei vagyunk, mert megigazultunk! Luther így ír: "Isten ingyen kegyelmébơl megigazítja, igaznak nyilvánítja a bûnös embert. Meglévơ bûneit úgy veszi, mintha nem volna, nem számítja be. Így lesz a bûnös ember Isten elơtt igaz. De csak ơelơtte, az Isten szemével nézve! Mikor Isten megigazított, akkor Krisztus vérével, mint váltságdíjjal, a bûn hatalmából a tulajdonává vásárolt meg; ezért Istené vagyok." - Te is?!
| |||||||||||||||||||||||||||
2 komment
2007.08.26 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 12. VASÁRNAP
2007.08.26. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 12. VASÁRNAP | |||
| 2007.08.26 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| A mi alkalmasságunk az Istentől van! | 2Kor 3,4-9 | ||
Mai igénkben Pál apostol az ó és az új szövetség szolgálatának dicsőségéről tanít. Mindkettőt Isten elhívott szolgái végezhetik az ő dicsőségére; mindkét szövetség szerzője: Isten. A Sínai hegyen törvényt adott népének; a két kőtáblára vésett Tízparancsolatot. A Golgota keresztjén elvégeztetett az evangélium szövetségkötése: Jézus kiontatott vére váltságunk pecsétje! Mert úgy szerette Isten az általa teremtett világot, s benne minden embert, hogy egyszülött Fiát adta értem is keresztre; hogy ha hiszek őbenne, nem veszek el, mert örök életet nyertem. Ez akkor kezdődik el, amikor Jézust személyes Megváltómul elfogadom! Ő nem törölte el a törvényt, hanem betöltötte, s minket is alkalmassá tett az új szövetség szolgálatára. Újjászületésünkkor megkaptuk a Szentlélek ajándékát; így minden feltétele megvan a Lélek szolgálatának; azaz engedelmeskedhetünk vezetésének! Az Atya-Fiú Lelke az igazság szolgálatára vezet, de nem a mi igazságunkat kell megvalósítanunk, hanem az Isten igazságát kell érvényre juttatnunk! Jézus a mi utunk, igazságunk, életünk. Így dicsőíttetik meg általunk az Úr s nekünk is részünk lesz az ő el nem múló dicsőségében. Mózes ideigvaló dicsősége; arcának sugárzó bőre csupán halovány visszfénye volt Isten dicsőségének (lásd: 2Móz 34,29-35). Isten újszövetségi népe is az ő dicsőségének visszatükrözője: életükkel, szavaikkal, tetteikkel. Ahogy az Úr Jézus arcán felragyogott Isten dicsősége; úgy, akiben él a Krisztus, a világ Világossága, maga is azzá lesz; s nem mulandó, hanem örök dicsőségben lesz része! A törvény mindig vádol, kárhoztat, elítél, hiszen ez a feladata. Luther is hiába kereste kolostorcellájában az Isten előtt való igazságát, de rájött; csak az evangélium munkálja a krisztushitet! Végül felkiáltott (a róla készült filmben): Jézus! Tied vagyok! Ments meg! A keresztfa titka ma is tündököl, és fényében megláthatjuk, mi is van írva a szívünk hústábláira! A titok ez: Isten szeretetének végtelen gazdagsága lett a miénk a keresztre feszített Krisztusban. Ezért ujjongó hálával vallhatjuk: „Üdvözlégy kereszt, egyetlen reménységünk!” Luther ezt tanítja a törvényről és az evangéliumról; amely az Isten ugyanazon igéjének két különböző alakja: "A törvény tilt, parancsol, fenyeget, célja nem az, hogy betöltsük, hanem, hogy erőtlenségünkről meggyőzzön, és odakergessen a kegyelemhez. Az így összetört embert az evangélium: Isten bűnbocsátó kegyelméről szóló örömhír vigasztalja meg." S teszi képessé és alkalmassá az ÚR Isten dicsőségének szolgálatára! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az Úrban." | ||
Zsolt 112,7 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
JÖJJ GYERMEKEM! Csoda történt egykor itt lenn, | |
Szólj hozzá!
2007.08.19 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 11. VASÁRNAP
2007.08.19. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 11. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.08.19 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok! | 1Kor 15,1-10 | ||||||||||||||||||||||||||
Erre a belső bizonyosságra kell eljutnia Isten minden gyermekének: Minden kegyelem az életemben! Sőt, e földi és az örök életem is Isten kegyelmi ajándéka. Én pedig - Pál szavaival élve, ha hit által Krisztus él a szívemben; lehetek külsőleg bármilyen megvetésre méltó, akár torzszülött is, mégis nem saját érdememből, hanem - Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok! Egy német ének első verse ezt tömören így fogalmazza meg: "Eljött hozzánk az üdvösség, / Mely kegyelemből árad; / Jóra nincs bennünk tehetség, / Erőnk hiába fárad. / De a hit Krisztusra tekint, / Ki örök érdeme szerint / Közbenjáró lett értünk." Korinthusban voltak olyanok, akik tagadták a halottak testi feltámadását. Ebben a csodálatos, 15. részben a test feltámadását hirdeti az apostol, ami maga az örök evangélium, s ennek elfogadásán múlik a mi örök üdvösségünk is! Pál válaszában a feltámadás mindenkori tagadóit az Írásra, azaz az Ószövetség próféciáira hivatkozva akarja meggyőzni; hiszen az Újszövetség akkor még nem volt készen. A Károli-fordítás szerint idézve; Jézus halálát az Ószövetség evangélistája így jövendölte meg: "És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában" (Ézs 53,9). Dávid pedig, ujjongva énekelte meg Jézus feltámadását; a régi görög fordítás szavaival: "Mert nem hagyod lelkemet a seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson" (Zsolt 16,10). Amíg a karácsony és a pünkösd eseményeinek volt sok szemtanúja; magának Jézus feltámadásának nem; "csak" a Feltámadottal találkozhattak a benne hívők! Péter s Pál példája minket is bátoríthat: Istennél nincs reménytelen eset! Péter, a hármas tagadása után, elsőként találkozhatott a mennyei testben megjelent élő Úrral. Pált Isten kegyelme a damaszkuszi úton formálta át, és a "kis" termetű s nevű Pál a pogányok "oszlop" apostola lehetett. Mai igénkben felfedezhetjük a Niceai hitvallás ősét is: "Keresztre feszítették értünk Poncius Pilátus alatt, kínhalált szenvedett és eltemették, harmadnapon feltámadt az Írások szerint." Mindezzel mi volt Isten célja? Luther a Kiskátéban így válaszol: "Hogy egészen az Úr Jézusé legyek, az ő országában, ő alatta éljek s neki szolgáljak örök igazságban, ártatlanságban és boldogságban." "Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal." Zsolt 91,5
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.08.12 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 10. VASÁRNAP
2007.08.12. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 10. VASÁRNAP | |||
| 2007.08.12 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Jézus Úr! – ezt csak a Szentlélek által mondhatja az ember | 1Kor 12,1-11 | ||
A mai vasárnap az egyház Jeruzsálem Kr. u. 70. augusztus 10-én bekövetkezett pusztulására emlékezik. A várost és a templomot is lerombolták a rómaiak, így megszűnt a régi kultusz és vallás gyakorlásának a lehetősége. Isten ítélete sújtja azt a közösséget, amely elutasítja Jézust, de kegyelmi ajándékaiban részesíti azt a közösséget, ahol Krisztus s az ő keresztje áll a középpontban. Pál azért ír Krisztus gyülekezete Korinthusban élő tagjainak a kegyelmi ajándékok sokféleségéről és a Lélek egységéről, hogy tiszta tanítást kapjanak a karizmákról; azaz Isten kegyelmi ajándékairól. Mindezek forrása és adományozója a Szentháromság Isten. Az ő személyét fedezhetjük fel alapigénk 3-6. verseiben. Nem emberi képességek ezek a kegyelmi ajándékok, s nem is mi rendelkezhetünk velük. Nem mi választhatunk közülük, hanem a szuverén Úristen tetszése szerint osztogatja ezeket gyermekeinek, azért, hogy használjanak velük! Ne ássuk el ezeket a talentumokat, hanem forgassuk embertársaink hasznára, s így szolgálhatjuk velük Isten dicsőségét. Minden hitre jutott keresztyén újjászületésekor részesül a Szentlélek ajándékában; ezért mondhatja Jézust a saját élete Urának ez ősi hitvallás szerint. A néma bálványok láthatóak, hiszen emberi csinálmányok, míg Isten Lélek és láthatatlan. De bennünk lakozásának látható és hallható megnyilvánulása; amikor valaki hittel vallja Isten Fiát személyes Megváltójának és Szabadítójának, tehát a benne élő Úrnak! S a tőle kapott talentumokat a Lélek erejével tudjuk ajándékként használni, nem öncélúan csak a magunk épülésére, hanem egymás javára. Pál a teljesség igénye nélkül, s nem fontossági sorrendben említ néhány kegyelmi ajándékot e helyen, míg a nyelveken szólással és a prófétálással a 14. részben foglalkozik részletesebben, mivel a korinthusiakat ez különösen foglalkoztatta. A gyülekezet Krisztus teste, sok tagból áll, hiszen nem egyforma báboknak teremtettünk! Minden ember más, és különböző kegyelmi ajándékokkal szolgál gyülekezetében. De egyformán fontos az Írás magyarázata s a prófétálás; ami nem jövendőmondást jelent, a gyógyítás képessége, a nyelveken szólás és annak magyarázata, stb. Ezek közül néhány karizma csak az egyház első évtizedeire volt jellemző, s a teljes Szentírás kialakulásával lezárult Isten kijelentése, s mi az ő igéje alapján, az Atya-Fiú Lelke világosságában járhatunk a ma kapott kegyelmi ajándékai bölcs hasznosításának útján. | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?!" | ||
Zsolt 56,12 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
ISTEN HATALMÁNAK DÍCSÉRETE Atyánk képmásodra | |
Szólj hozzá!
2007.08.05 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 9. VASÁRNAP
2007.08.05. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 9. VASÁRNAP | |||
| 2007.08.05 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! | 1Kor 10,1-13 | ||
Pál apostol a zsidó nép pusztai vándorlásának intő példái felidézésével figyelmezteti a bűnös városban élő keresztyén gyülekezetet a címben idézett mondatával. A hűséges Isten s a hűtlen nép magatartását állítja szemünk elé. Az igeszakasz kezdő mondatának kétszeres tagadása ezt hirdeti: Azt szeretném, ha tudnátok; a lelki kősziklára nektek is szükségetek van! Az Úr Jézus Krisztus testi megjelenése előtt már jelen volt a választott nép életében; s mindnyájan részesei voltak ezeknek, a keresztség és úrvacsora szentsége előképeit jelentő eseményeknek. Mégis a többségük, a húsz évnél idősebbek elvesztek a pusztában, Isten elleni zúgolódásuk, lázadásuk miatt. Minket sem a szentségek üdvözítenek; csak a kőszikla Krisztusba vetett, élő hitünkkel nyerhetünk üdvbizonyosságot! A gyülekezet mindig Isten hűséges szeretetéből él. Az igében említett öt bűn negatív példa; mindegyik a törvény, Isten tízparancsolatának a megszegését jelenti. A gonosz kívánság; a bálványimádás; a paráznaság; az istenkísértés; a zúgolódás bűne miatt Isten elvetette a felnőtt korú népet a pusztai vándorlás negyven éve alatt. Figyelmeztetés és intő példa ez az egyház népe számára is! "Aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!" De Isten csodálatos vezetését is megtapasztalhatják a benne hívők, s Krisztust követők minden időben. A lelki kőszikla ma is velünk van; s Jézus legyőzte a kereszten a kísértést és a kísértőt; ezért tud segíteni azoknak, akik kísértésbe esnek a saját bűnük miatt. Isten hűséges, ő megpróbál bennünket, de a gonosszal nem kísért! A próbákat azért adja, hogy nyilvánvalóvá legyen, mi és ki is lakik a mi szívünkben! Az alapbűn ugyanis a hitetlenség, s ez céltévesztés! Luther így fogalmazta meg: "A bűn nem az egyes szóbeli és cselekedetbeli, erkölcsi bűnök, hanem az egész ember Isten ellenessége. Az a (fő) bűn, hogy az ember nem bízik Istenben: a hitetlenség! Az úgynevezett erkölcsi bűnök már csak ennek az alapvető, eredendő bűnnek a gyümölcsei." S mit tanít a reformátor a próbatételről és a kísértésről? "Ez elsősorban nem az úgynevezett erkölcsi kísértésre vonatkozik. Hanem az ördögnek az a munkája, amikor pld. csapások, stb. által Isten gyermekeit kétségbe ejti afelől, hogy vajon nem hagyta el őket az Isten? A próbatétel tehát a hitet próbálja meg, s Isten megengedi ezt, hogy általa gyermekei, a keresztyének hitét növelje." Saját erőnkből meg nem állhatunk; de az Úr Jézus a diadalmunk! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?" | ||
Zsolt 56,5 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
KERÜLJED A TÉVTANÍTÁST! Nem kell a tiszta tanítás, | |
Szólj hozzá!
2007.07.29 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 8. VASÁRNAP
2007.07.29. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 8. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.07.29 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai! | Róm 8,12-17 | |||||||||||||||||
Keresztyén életünk lényegéről tanít Pál a Római levél e kulcsfejezetében: akik a Krisztusban vannak, Lélek szerint járnak! Hogyan válhat valósággá: Élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem!? Amikor az arany-evangéliumot (lásd: János ev. 3,16) hit által el- és befogadtuk, így Isten magához téríthetett, s az Úr Jézus megváltónkká lett, ugyanakkor az Úristen újjá is szült minket igéjével és Szentlelkével. S attól a pillanattól kezdve az Atya-Fiú Lelke lakozást vett bennünk. Így lettünk Isten gyermekeivé. Igénkben is a Szentháromság mindhárom személye a tevékeny cselekvő: 1.) Atyánk az Isten, 2.) Örököstársunk a Krisztus, 3.) Vezérünk a Lélek! Csak így tudunk félelem nélkül élni s legyőzni a test cselekedeteit; a bűn konkrét megjelenési formáit, a bennünk élő Lélek erejével. Teljes bizalommal szólíthatjuk Atyánknak, mennyei édesapánknak a Teremtő Istent; örökségünk lett a Megváltó Isten örökkévaló élete; s a minket Megszentelő Isten "űz" bennünket ezután! Nem kell a saját, bűnös óemberünk önző akaratát cselekednünk. Mindez valóság s nem vágyálom, "mert maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk" (16. vers)! Ezután senki sem szakíthat el minket Isten szeretetétől. A jó pásztor ígéri juhainak: "Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből" (l. Jn 10,28-29)! A mi Atyánkhoz bátran kiálthatunk bármikor; ő igéje és Lelke által vezérel, s nem hagy magunkra. De osztoznunk kell Krisztus szenvedésében is, hogy az örök dicsőségben is együtt legyünk vele! A teljes örökséget kell vállalnunk! Természetesen nem az ő egyszeri és megismételhetetlen megváltó szenvedéséről és haláláról van szó; hanem a tanítvány osztozik Mestere sorsában. A Krisztus ügyéért e földön; lehet, hogy szenvednünk is kell. Gondoljunk csak arra, hogy mindenki, aki Jézust, mint Megváltót és Urat elfogadta, magára zúdítja e világ ellenségeskedését, annak minden szennyével és gyalázatával. S a vértanúság bátor vállalása is hozzátartozik Isten gyermekei földi sorsához! "Pál szerint az Krisztus testvére és örököstársa, aki vele együtt szenved. Ha tízszer megégetnének, vagy megfojtanának is, semmi se volna az eljövendő dicsőséges, örök élethez képest" – vallja Luther. S mi felvállaljuk istenfiúságunkat? "Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe." Zsolt 46,3 | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
MEGTÖRTÉNT AZ ELSZÁMOLÁS! Drága testvér, mért roskadsz még, | |
Szólj hozzá!
2007.07.22 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 7. VASÁRNAP
2007.07.22. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 7. VASÁRNAP | |||
| 2007.07.22 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Krisztus Jézusban! | Róm 6,19-23 | ||
Testvérem! Hol töltöd az örökkévalóságot? Erre a kérdésre mindenkinek önmagának kell megadnia a feleletet, még e földi életében! Pál megosztja velünk a saját válaszát; ahogyan tette ezt a számára ismeretlen római gyülekezet tagjaival is. Hiszen nem Pál apostol alapította ezt a keresztyén gyülekezetet, s a levél írásáig nem is járt Rómában. Majd élete végén eljut oda is, ahol kétévi fogság várja (l ApCsel 28,30-31). És most a szabadságról és a szolgaságról tanítja a mindenkori keresztyéneket; akiknek az élete két szakaszra oszlik: egykor és most; s ez egyben az örökkévalóságot is jelenti számukra! Ha már megtörténhetett az uralomváltás az életünkben, akkor mi is megerősíthetjük: egykor a bűn szolgái voltunk, amiből saját erőnkből, akaratunkból nem tudtunk megszabadulni. De Isten evangéliuma; az ő szeretetének örömhíre utolért, és hitre jutottunk. Jézus lett az Urunk; és ő helyettünk kifizette bűneink zsoldját. Mert a bűn zsoldja, fizetsége: a halál. De Krisztus a kereszten az én bűneimért is meghalt, és fel is támadt az én megigazulásomért. Ezt a tényt elfogadtam, és Isten újjászült, megszentelt szent igéjével és Szentlelkével, s így szolgálhatok új gazdámnak. Luther egy szemléletes képpel teszi nyilvánvalóvá, hogy az ember abszolút szabadsága mit is jelent; e híres hasonlatában az ember tulajdonképpen a maga vélt szabad akaratával egy olyan "kocsi elé fogott ló", melynek bakján vagy az Isten, vagy a Sátán a kocsis; aki a gyeplőt tartja. Jézus is megmondta: "Nem szolgálhattok két Úrnak!" Tehát, ha a bakon megtörtént a helycsere, véget ért az egykori "pogány, istentelen" élet, és elkezdődött az örök jelen Isten uralma alatt. Én sohasem tudnám kiérdemelni az ingyen kegyelmet, ezért Istennek a Fiában felkínált ajándékát hittel elfogadva vallom: az örökkévalóságot Istennel töltöm, mert ezt ő igéjében ígérte meg a benne hívőknek. S hiszem, hogy az én Uram és Megváltóm: "az igaz Isten és az örök élet" (1Jn 5,20)! S amit akkor nem tettünk meg, most fogadjuk meg Luther útravalóját a szent életről: "Ha tehát kegyelemből bűnbocsánatot nyertetek s megigazultatok; Istennek tartoztok engedelmességgel, hogy akarata szerint éljetek. Most már tehát ellenállhattok a bűnnek, mert Krisztusban vagytok és tiétek feltámadásának ereje." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ha egy egész tábor jön is ellenem, nem fél a szívem. Ha háború tör is rám, én akkor is bizakodom." | ||
Zsolt 27,3 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
ÉGI SZIKRA Égi szikra a mi lelkünk, | |
Szólj hozzá!
2007.07.15 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 6. VASÁRNAP
2007.07.15. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 6. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.07.15 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Mi a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, hogy új életben járjunk! | Róm 6,3-11 | |||||||||||||||||
Pál a keresztség titkáról tanít; sorsközösségünk Jézussal életre-halálra szóló, örök kapcsolat. A keresztvíz és az ige együtt alkotja a szentséget, s ezt Isten megelőző szeretete alapozta meg: "Így szól az ÚR, a te teremtőd: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!" (Ézs 43,1) Aki tehát megkereszteltetett a Szentháromság egy igaz, örök Isten nevében, az Isten szeretetközösségébe került, részesévé vált Krisztus halálának és feltámadásának is. Új életben járhat; hit által, tudatos döntésével Urának vallja az őt megelőző szeretettel körülvevő ÚR Istent, követi Megváltóját, s a Lélek világosságában éli e földi életét. Hiszen a keresztvíz, a bemerítés, alámerítés, mint jelképes halál által; "a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek" (6. vers). S felzeng az apostol ajkán az örömhír: "Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk" (8. vers)! Keresztségünk komolyan vétele alapján már most elkezdődhet ez az új életünk; ha Pál példáját követjük: "Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, akik szeretett engem, és önmagát adta értem" (Gal 2,20)! S ennek az örökkévaló életnek az alapja a keresztség vétele; amikor a homlokunkra rajzolta a lelkész a kereszt jelét a keresztvízzel; ezért is ez a neve ennek a szentségnek. Ne tagadjuk meg, hanem ragadjuk meg ezt az Isten által felkínált nagy lehetőséget, hogy az ő gyermekei lehetünk! S felnőtt fejjel és tudatos hittel is ragaszkodjunk ehhez a tényhez, mint Luther Márton, aki számára mindennapi erőforrás volt ez: "Meg vagyok keresztelve!" - azaz: "Baptisatus sum!" S ezt felírta magának állandó emlékeztetőül az Isten eléjövő, megelőző, őt körülölelő szeretetére. A keresztvíz és a golgotai kereszt jelentése Pál számára összefonódik; hiszen Krisztus vére megtisztít minket minden bűntől! Ezért, kedves Olvasó; ha még nem tetted volna meg: "Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!" (Füle Lajos verse) Legyen tehát mindnyájunk számára, akár gyermek-, akár felnőtt korban elnyert keresztségünk egy radikálisan új élet kezdete, s az újjászületés fürdője; a pogányok apostolának e világos bizonyságtétele szerint; amit olvass el, akár az Online Bibliából (Titusz 3,4-7)! Úgy legyen! "Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem." Zsolt 23,4 | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
KIÁLTANI KÉNE! Bárcsak bele kiálthatnám | |
Szólj hozzá!
2007.07.08 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN AZ 5. VASÁRNAP
2007.07.08. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN AZ 5. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.07.08 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben! | 1Pt 3,8-15 | |||||||||||||||||
Az Úr megszentelése azt jelenti, hogy szuverén Úrrá tesszük Jézus Krisztust az életünkben. Minden, amit teszünk és mondunk, legyen az Ő akarata szerint, az Ő tetszésére és az Ő dicsőségére! Krisztus uralmának érvényre kell jutnia életünk minden területén, mert mi az Ő vérével megváltott tulajdonai vagyunk. Levelét olyan kisázsiai keresztyén gyülekezeteknek írta az apostol, amelyek hátrányt szenvedtek hitük miatt pogány környezetük részéről. Péter vigasztaló s erősítő igéje a keresztyén életformáról tanít; amit a hűséges kitartás, a reménység megvallása és a szenvedés vállalása jellemez. Mai igeszakaszunk két részre osztható: a 8-12. versek elmondják, hogyan bánjanak egymással a keresztyének, s a 13-15. versek pedig arról szólnak, hogyan viselkedjenek pogány környezetükkel szemben. Jézus Hegyi-beszédéből idéz Péter: "Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket és mindenféle rosszat hazudnak rólatok" (Mt 5,10.11). Ezért cselekedjük a jót állhatatosan, mert a bizonyságtevő élet lényege, hogy a tettek és a szavak elválaszthatatlanok egymástól. A tanítványi lelkület szükségszerű tartalma az igazságért való szenvedés, a bátorság és az istenfélelem. Ezért ne féljünk az emberek fenyegetéseitől, hanem a bennünk élő személyes hitünkről, az örök élet reménységéről is mindenki előtt; szeretettel a szívünkben, örömmel adjunk számot! Akiben hit által Krisztus él, az nem teheti, hogy ne adja tovább az örömhírt; az arany-evangéliumot, válogatás nélkül, minden embernek; Urunk missziói parancsának engedelmeskedve: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16)! Vegyük komolyan Dr. Luther, címadó igeversünkről szóló szavait is: "Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben" (Károli-fordítás)! "Istennek a szívünkben való megszentelése azt jelenti, hogy amikor Isten reánk küld valamit; jót vagy rosszat; jólesőt vagy fájdalmasat; szégyent vagy dicsőséget; szerencsét vagy bajt; tartsuk azt ne csupán jónak, hanem szentnek is, mondván: csupa drága szentség ez, amelyre nem is vagyok méltó. Ha ilyenekért is tudom Istent dicsőíteni, akkor szentelem meg Őt a szívemben." "Nem félek a sok ezernyi néptől, amely körülvett engem." Zsolt 3,7 | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
A LEGNAGYOBB CSODA! Hívő ember ma is | |
Szólj hozzá!
2007.07.01 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 4. VASÁRNAP
2007.07.01. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 4. VASÁRNAP | |||
| 2007.07.01 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Várunk a fiúságra, testünk megváltására! | Róm 8,18-23 | ||
Isten gyermekei a fiúság lelkét kapták és Krisztus örököstársai; miért kell akkor még várniuk a fiúságra és testük megváltására? A választ Pál, az igeszakaszunkat követő versekben ekként adja meg: "Üdvösségünk reménységre szól. Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk" (Róm 8,24.25)! Nincs ugyan már most sem, semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztusban vannak, mivel Isten Lelke vezeti őket; de nem értek még a célba! A test megváltása, a megdicsőült mennyei test felöltése csak az elragadtatáskor történik meg. Ezért Isten gyermekei reménykednek az ő ígéretei beteljesülésében. Mindez sóhajtozást és feszült várakozást is jelent; amely a "most" és a "majd" roppant távlatú ellentétéből fakad. Ez eltölti az egész teremtettséget, és ott lüktet Isten gyermekei lelke mélyén is. Alapigénkben három ellentétpárhuzamot is felfedezhetünk: 1.) A jelen szenvedései és az eljövendő dicsőség közötti ellentét; amely miatt a teremtett világ, Isten gyermekei, de maga a Lélek is sóhajtozik. 2.) A teremtett világ és Isten fiai egyaránt Ádám bűne következtében vettettek a hiábavalóság alá; "legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! Tövist s bogáncsot hajt neked" (1Móz 3,17.18)! 3.) A romlandóság szolgasága, vagy másként; a rothadandóság rabsága feszültségben áll Isten gyermekei dicsőséges szabadságával. De Isten Fia a kereszten az ősi kígyó fejére taposott; ezzel megtörte az ősi átkot, így az egész világ Megváltójává lett! Akik hit által befogadják őt az életükbe; azok részesülnek Isten gyermekei dicsőségében, az örök üdvösségben! Pál ezt így vallja: "aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által" (Róm 8,11). Ezért az ÚR Isten gyermekei boldog reménységgel várnak a fiúságra, testük megváltására. De míg e világban élünk, vegyük komolyan Luther figyelmeztetését: "E világ a bűnös, Istentől elfordult ember világa; Isten teremtette, de az ember bűne megrontotta. Fejedelme az ördög. Vége az ítélet napján lesz. A keresztyéneknek nem igazi hazája, csak vándorlásuk helye. Nagy kísértést jelent, hogy múlandó javai szem előtt vannak, míg az Isten dolgait csak a hit ragadhatja meg. A világot az ördög szereti is felhasználni eszközül, a keresztyének elhitetésére." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | ||||||||||
"Elihú mondta: Ne félj, és ne ijedj meg tőlem, nem akarlak erőszakkal kényszeríteni." Jób 33,7 | |||||||||||
| |||||||||||
Szólj hozzá!
2007.06.24 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 3. VASÁRNAP
2007.06.24. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 3. VASÁRNAP | |||
| 2007.06.24 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Minden gondotokat Istenre vessétek! | 1Pt 5,6-11 | ||
Ha a mi gondunk az Istené lehet; mi az ő gondjává leszünk! Ezért vessük őreá, mert a gond: bűn! De Jézus minden bűnünket felvitte a keresztre és legyőzte a kísértőt; ezért csak ideig-óráig van hatalma rajtunk. Péter apostol olyan kisázsiai gyülekezeteknek írta ezt a levelét az első század közepe táján, amelyek üldöztetést, megpróbáltatásokat szenvedtek. Vigasztalja és bátorítja őket, hogy harcukban ne csüggedjenek el, ne lankadjanak meg, s ne tántorodjanak el attól az Úrtól, aki megváltotta és megszentelte őket. Péter, számunkra is aktuális tanítást ad a kísértésekről és szenvedésekről. Címszavakban felsorolva: 1.) Ezek mindig is hozzátartoztak Isten gyülekezetének életéhez. 2.) Mögöttük mindig együtt fedezhető fel Isten és a Sátán. 3.) Mindig áldással járnak, és Isten magasztalására késztetnek. 4.) Mindig a bűnösök egyházát próbálják meg, így az mindig rászorul Isten ítélő és irgalmazó szavára. Luther így vigasztalja a szenvedő egyházat és tagjait: "Ne tartsa tehát senki a maga szorongató nyomorúságát oly rettentő súlyosnak, mintha az mással meg sem eshetnék. Mert ahol Isten igéjével és a hittel egyházat gyűjt, ott az ördög sem nyughatik. S ha nem tudja eretnekséggel romlásba dönteni a gyülekezetet, zúdít rá dühöngő üldözést, amelyben mindenünket kockára kell vetnünk." Az evangélikus himnuszban pedig már győzelemről énekel a reformátor: "Az ős ellenség / Most is üldöz még, / Erőnk magában mit sem ér, / De küzd értünk a hős vezér / Jézus Krisztus az, Isten szent Fia, / Ő a mi diadalmunk!" Péter is az ősi zsoltárt idézi: "Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!" (Zsolt 55,23) Az ordító oroszlánt pedig a kereszten már legyőzte a Júda törzséből származó oroszlán; (lásd: Jel 5,5) a győztes Messiás! A próbatétel, kísértés; Luther szótára szerint "elsősorban nem az un. erkölcsi kísértésekre vonatkozik. Hanem az ördögnek az a munkája, amikor csapdák, stb. által Isten gyermekeit kétségbe ejti afelől, hogy vajon nem hagyta-e el őket az Isten. A próbatétel tehát a hitet próbálja meg. Isten megengedi ezt, hogy általa a keresztyének hitét növelje." Az ördög, a gonosz; személyes, élő, szellemi hatalom Luther számára, akivel hadakozik, viaskodik haláláig. Csodálatos vigasztalást rejtenek ezek az igék Isten gyermekei számára: a kegyelem Istene hívott el minket az örökkévalóságba, és ő meg is erősít! A dicsőítés szavai összecsengenek az Úrtól tanult imádság utolsó mondatával: "mert tied az ország, a hatalom, és a dicsőség mindörökké. Ámen." Úgy legyen! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | ||||||||||
"Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned." Jób 11,15 | |||||||||||
| |||||||||||
Szólj hozzá!
2007.06.17 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 2. VASÁRNAP
2007.06.17. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN A 2. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.06.17 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel! | 1Jn 3,13-18 | |||||||||||||||||
A szeretet apostola az igazi testvéri szeretetről tanít bennünket. Szóval szeretni könnyű és álságos; cselekedettel szeretni nehéz, de valóságos feladat. Képesek vagyunk mi erre? Saját szeretetünk legfeljebb az önszeretetre elég. De János kijelenti a titkot: "Isten szeretet, - és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért!" (1Jn 4,8.10) Akik őt elfogadják személyes Megváltójuknak, azokat Isten újjászüli igéje és Szentlelke által. És azt is megtapasztalják: "Szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által" (Róm 5,5). Csak ennek erejével tudjuk megélni a mindennapokban Krisztus új parancsolatát: "szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymás!" (Jn 13,34; 15,12)! Az első keresztyénekről is ez volt a kívülállók véleménye: Íme, milyen nagyon szeretik egymást! De ezért gyűlöl minket a világ. Kain is gyűlölte testvérét, és meggyilkolta. A tíz parancsolatból tudhatjuk: Ne ölj! Jézus a Hegyi beszédben tovább ment: "Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette!" (Mt 5,22) - "Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai" (Mt 5,43-45)! A cselekedettel való szeretés egyik példája lehet, hogy megosztjuk anyagi javainkat szükséget szenvedő testvéreinkkel. Aki Krisztusban már megtapasztalta az Isten minden emberi értelmet felülmúló szeretetét, az hálaadással dicsőíti őt. Mivel Isten nem szorul a mi cselekedeteinkre, az Urat szerető ember; az embertársaira „pazarolja” szeretete cselekedeteit. Megteszi azt, amit a névtelen gazdag nem tett meg a koldus Lázárral: "Ha látja, hogy mezítelen, felruházza; ha éhes, táplálja; ha szomjas, megenyhíti. Szolgálja önként és szívesen, nem várva, hogy kérjék, vagy kívánják." Luther még ezt fűzi hozzá heti igénkhez: "Az igazi szeretet azonban nem csupán beszéd, hanem élő, megbizonyító cselekedet: Krisztus beszédének megtartása. Az ilyen szeretet harcol és győz. Mert az igazi szeretet mindent megtesz s örömmel elszenved azért, akit szeret." Fogadjuk meg a szeretett tanítvány címben idézett tanácsát: Ne szóval szeressünk, hanem cselekedettel! "Nevetsz a pusztuláson és éhségen, nem kell félned a föld vadjaitól." Jób 5,22 | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
SZERETETET SUGÁROZNI… Hű Megváltónk, úgy szeretnénk | |
Szólj hozzá!
2007.06.10 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN AZ 1. VASÁRNAP
2007.06.10. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN AZ 1. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.06.10 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Aki szereti Istent, szeresse a testvérét is! | 1Jn 4,16b-21 | ||||||||||||||||||||||||||
János, a szeretet apostola hitelesen írhatta le levelében ezt a kijelentést: "Isten szeretet" (1Jn 4,8.16b)! De fordítva már nem igaz; mert a szeretet nem Isten! Az Isten legbensőbb lényege a szeretet, és ez nem érzelem, hangulat, érdek vezérelte emberi igyekezet! Ő már előbb szeretett minket mindennél és mindenkinél; ezért élhetünk gyermekeiként. Úgy, oly nagyon szeretett, hogy az "arany-evangélium" szerint egyszülött Fiát adta értünk, hogy aki hisz őbenne; tehát hiszi, hogy Jézus Krisztus Úr, valóságos Isten és ember; annak az Atya, ingyen, kegyelemből örök életet ajándékoz! A mi emberi szeretetünk csak ebből táplálkozhat. Jézusunk, a szeretet kettős nagy parancsolatát egy törvénytudóval mondatta ki; aki tenni akart valamit azért, hogy elnyerje az örök életet: "Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat. Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél, tedd ezt, és élni fogsz" (Lk 10,27-28)! De ki a felebarátom? Az, aki irgalmas hozzám; s kinek vagyok én a felebarátja? A mai vasárnap evangéliuma szerint; a koldus Lázárnak, a gazdag ember kellett volna, hogy a felebarátjává legyen. De nem lett azzá, és ezt később, az örök kárhozatban sem értette meg, mert ott is azt akarta, hogy neki szolgáljon Lázár; - egy újhegynyi vízzel! A mai vasárnappal az egyházi esztendő ún. ünneptelen féléve kezdődik el. De lehet-e ünneptelen az életünk, amikor minden vasárnap, Istenünk minden emberi értelmet felülmúló szeretetét ünnepelhetjük; aki kihozta a halálból a juhok nagy Pásztorát, hogy mi ne legyünk többé árvák, pásztor nélkül valók! S ő igéje és Szentlelke által velünk marad életünk és e világ végezetéig! A kérdés csak az, hogy teljessé lett-e bennünk Isten szeretete; ismerjük-e, hiszzük-e, felismertük-e egyáltalán Istennek, ezt a Jézusban felénk megnyilvánuló, örök szeretetét?! „Mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk és benne bíznunk!” (Kiskáté) A gazdag ember nem félte Istent, ezért kell félnie az ítélet után örökké, a kárhozatban. De ő félelemmentes életet kínál nekünk, ha elfogadjuk és továbbadjuk embertársainknak, Istenünk szeretetét, s így egymás Krisztusává leszünk! Luther Márton szerint; Isten gyermeke: "ahogy szeretné, hogy az emberek vele tegyenek, úgy cselekszik ő is a felebarátjával."
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.06.03 SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE
2007.06.03. 00:03 Andreas
SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE | |||
| 2007.06.03 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Istené a dicsőség mindörökké! Ámen. | Róm 11,33-36 | ||
Ezek az igék az Úrtól tanult imádságunk utolsó szavai is. A keresztyén anyaszentegyházban, 1334-től vált hivatalossá a Szentháromság ünnepe, de mindhárom ősi egyetemes - keresztyén hitvallásunk lényege; hogy a Szentháromság egy, igaz, örök Isten: Atya, Fiú és Szentlélek! Az Istent magasztaló himnuszában Pál is őt, a titkok Urát dicsőíti. A titkok az Úréi, s nem tudjuk ezeket emberi értelemmel kifürkészni; de kijelentette magát a kikutathatatlan szent Isten, ezért Luther dr. szerint: "Tartsuk magunkat Istenhez ott, ahol engedi; az emberré lett Krisztusban, a Megfeszítettben, akiben van Pál apostol szerint a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve. Benne megmutatja Isten, hogy mit kell tudnunk róla, és mit nem." Amit tudhat róla az ember, azt hittel megvallja az Apostoli- és a Niceai hitvallás szavaival. A kevésbe ismert harmadik egyetemes hitvallás; Athanasius hitvallása ezt tanítja, többek között: "Az egyetemes - keresztyén hit pedig ez: az egy Istent a háromságban, a háromságot pedig az egységben tiszteljük. Más személy ugyanis az Atya, más a Fiú, más a Szentlélek; de egy az istenségük, egyenlő a dicsőségük, egyformán örök a fenségük. Amilyen az Atya, olyan a Fiú, olyan a Szentlélek is: nem teremtetett, végtelen, örökkévaló, mindenható Úr. Az örök üdvösséghez azonban szükséges, hogy bizodalmas hittel valljuk: a mi Urunk; Jézus Krisztus, Istennek a Fia: - Isten is, és ember is! Ez az egyetemes keresztyén hit; aki ezt nem hiszi bizodalmas és tántoríthatatlan hittel, az nem üdvözülhet." E több mint másfélezer éves ökumenikus hitvallás szavaihoz ma sem lehet semmi mást hozzáfűzni! A kegyelmet nyert christianusok csodálattal és ámulattal dicsőíthetik Isten, - saját életükben megtapasztalt nagyságát és gazdagságát. Ez a Krisztus-követők legfontosabb küldetése, hogy már e földi életükben; szavaikban s tetteikben is megdicsőíttessék a Szentháromság Úr Isten! S ennek végén, Isten örök dicsőségébe fogadja a Krisztus-hívőket; ahol vég nélkül zeng majd a győztesek éneke: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet?!" | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ne féljetek tőlük (az ellenségtől). A nagy és félelmes ÚRra gondoljatok, és harcoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és otthonaitokért!" | ||
Neh 4,8b | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
CSAK EGY VAN, MI NEM VESZHET EL! Emlékszobrokban láthatók, | |
Szólj hozzá!
2007.05.27 PÜNKÖSD ÜNNEPE
2007.05.27. 00:03 Andreas
PÜNKÖSD ÜNNEPE | |||
| 2007.05.27 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Mindnyájan megteltek Szentlélekkel! | ApCsel 2,1-13 | ||
Ez történt az első Pünkösdkor; kitöltetett a megígért Szentlélek és megszületett a keresztyén anyaszentegyház; mert létrejött az első gyülekezet a megtért és megkeresztelkedett hívőkből, akik megkapták a Szentlélek ajándékát is. Azóta is így van ez; az Atya-Fiú Lelke megtérésünk azaz újjászületésünk pillanatától lakozást vesz bennünk s mi Krisztus gyülekezetének tagjaivá leszünk. Az Úr Jézus, mennybemenetele előtt, előre megígérte a Szentlélek eljöttét: "És íme, elküldöm nektek, akit Atyám ígért" (Lk 24,49). Búcsúbeszédeiben ezt mondta: " A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít meg majd titeket mindenre" (Jn 14,26). Hogyan is van ez? Jézus = Isten, vele egylényegű, tehát: "Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van" (Jn 14,11)! Így az első Pünkösdkor kitöltetett Atya-Fiú Lelke által, a teljes Szentháromság van jelen közöttünk és lakozik bennünk, - ha él bennünk a Krisztus! De a Seregek Ura ma sem hatalommal, és nem erőszakkal munkálkodik; "hanem az én lelkemmel" (Zak 4,6)! A tanítványok nyelveken való szólását hogyan is értsük? Ők, az akkor létező, s alapigénkben is felsorolt, más népek által beszélt; s csak az ő számukra idegen nyelveken kezdtek el beszélni, és nem valami értehetetlen, "halandzsa nyelven"! Úgy véljük, hogy a nyelveken való szólás ajándéka az írott Ige, a teljes Szentírás létrejöttével már megszűnt a keresztyén egyházban; természetesen az Úristen szuverén joga; mikor és milyen eszközöket használ fel az ember üdvössége, hitrejutása érdekében; azért, hogy Simon Péterrel együtt vallhassák sokan: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,16)! Húsvét után az 50. napon megszületett a keresztyén anyaszentegyház, amely egy és oszthatatlan; s mivel kőszikla alapra; a Krisztusra épült, nem szűnik meg Jézus visszajöveteléig, amikor gyülekezetének már elhunyt s akkor még élő tagjai elragadtatnak hozzá, hogy örökké Urukkal, Istenükkel éljenek! Addig pedig az a missziói küldetésünk, hogy Isten felséges dolgairól beszéljünk, a Szentlélek erejével, akiről Luther így tanít Kiskátéjában: "Hiszem, hogy saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által, ő világosított meg ajándékaival, ő szentelt meg és tartott meg az igaz hitben." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól." | ||
2Krón 32,7a | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
PÜNKÖSDI CSODA! Pünkösdi szent csoda, | |
Szólj hozzá!
2007.05.20 HÚSVÉT UTÁN A 6. VASÁRNAP
2007.05.20. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN A 6. VASÁRNAP | ||||||||||||||||||
| 2007.05.20 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Legyetek Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai! | 1Pt 4,7-11 | |||||||||||||||||
Péter apostol ezt a körlevelét szenvedések, üldöztetések közt élő, keresztyén gyülekezeteknek írja, akik ki vannak téve pogány környezetükkel való harcnak és gyalázkodásoknak. A címben idézett üzenete kétezer éve szól, az e földön szolgáló, mindenkori Krisztust követőkhöz. Isten ingyen kegyelme pazarul változatos formákban adatik a hívőknek; de nem azért, hogy ezekkel a speciális adottságaikkal csak magukat építsék, hanem egymást; s ezt úgy tegyék, hogy Isten dicsőségét szolgálják ezáltal! Krisztus gyülekezetét a befogadó szeretet, a szolgáló hűség és a tisztaságra törekvő életvitel kell, hogy jellemezze mindenkor ebben a világban; - de ez kevés! Azért élünk és szolgálunk elsősorban, hogy az Úristen dicsősége gyarapodjon általunk is ezen a földön. Fülünkben csenghet az Úrtól tanult imádság utolsó mondata; ami az Isten dicsőítése. A mi tevékenységünk által történhet ez meg; hiszen csak a tőle kapott erővel végezhetjük akár a bizonyságtétel, akár a misszió munkáját; az ige hirdetését s annak gyakorlati megvalósítását a mindennapi, sokféle szeretetszolgálatunk során. A jó sáfártól elsősorban az kívántatik meg, hogy hűségesnek bizonyuljon! Aki felismerte már, hogy életében végül is minden kegyelem; az tudja a sáfárságra kapott lelki ajándékait hatékonyan hasznosítani; önzetlenül szolgálva az embertársainak, de ezáltal egész életvitelével Istent dicsőíti meg. "Soli Deo Gloria!" Legyen mindenkor, miáltalunk is "Egyedül Istené a dicsőség!" Pünkösd böjtjében; mi is a kegyelem és a könyörületesség Lelkének a kitöltését várjuk (lásd Zak 12,10; a Károli fordítás szerint)! Mindezekről Luther dr. így tanít minket is: "Mert amikor a keresztyén megismerte Krisztust, mint Urát és Megváltóját, aki a halálból kiszabadítva, az ő tulajdon országába és örökségébe juttatta, - szívét e megismerés úgy megtelíti, hogy készséggel igyekszik mindenkit hozzá segíteni ehhez az áldáshoz. Hiszen nincs nagyobb öröme, mint az a kincs, hogy Krisztust megismerte. Ezért útra kel, tanít, int másokat, dicsekvéssel tesz kincséről mindenki előtt hitvallást, s buzgón könyörög, hogy mások is hozzájussanak ehhez a kegyelemhez. S minden erejével azon fárad, hogy továbbvigye Isten dicsőségét, hogy mások is vegyék a kegyelemnek és könyörületességnek ezt a Lelkét." Kérjük mi is hittel: "Jövel, Szentlélek Úristen, / Töltsd bé szíveinket bőven / Mennyei ajándékoddal, / Szívbéli szent buzgósággal!" "Ne félj, és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az ÚR!" 2Krón 20,17b | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
CÉLKÖZELBEN! Áldlak Atyám, szent Fiadért, | |
Szólj hozzá!
2007.05.13 HÚSVÉT UTÁN AZ 5. VASÁRNAP
2007.05.13. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN AZ 5. VASÁRNAP | |||
| 2007.05.13 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói! | Jak 1,22-27 | ||
Mit is jelent a mindennapokban Isten igéjének tisztelete? Erről tanít Jakab apostol, s ez több, mint részvétel a vasárnapi, ünnepi istentiszteleteken; mert "Boldog, aki hallgatja, s megtartja, Uram, beszéded!" - amint énekeljük is. Isten igéje élő és ható! A mai vasárnap hangzik ez a felszólítás: "Szüntelenül imádkozzatok!" (1Thessz 5,17) Hogyan lehetséges ez? Az imádságot a lélek lélegzetvételének is nevezik, míg az igét lelki kenyérnek. Nem élhetünk ezek nélkül! Isten szól hozzánk igéjében, mi pedig a Jézus nevében mondott imádságainkban válaszolunk neki. Ez egy vég nélküli folyamat, mert az örökkévalóságban sem ér véget az Istent dicsőítő és magasztaló imádság; ahol színről-színre láthatjuk és hallhatjuk majd Urunkat és Istenünket. Addig is életté kell válnia bennünk Isten cselekvést, történést és létezést kifejező és munkáló szent igéjének! De nem a "jó" cselekedetekből való megigazulást tanítja Jakab, mert az a hit által, kegyelemből, Krisztusért történik! De az Isten színe előtt igazzá lett bűnös ember hálás szívvel cselekszi Megváltója és Szabadítója akaratát; engedelmeskedik igéjének; s így teszi őt boldoggá a cselekedete! De mit is jelentenek a szeretet cselekedetei? Például, a mindennapi kegyesség; Károli fordításában a "tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet"; az elhagyottak, magukra maradtak; árvák, özvegyek meglátogatását és megsegítését jelenti. De ide tartozik a világi "szeplőktől" való tartózkodás is; ami önmagunk megőrzését jelenti az Isten ellen lázadó és tőle elidegenedett emberek világától. Már az Úr Jézus is ezért könyörgött főpapi imájában: "Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól" (Jn 17,15)! Így tartozik szorosan össze az írott, a hirdetett és a testté lett Ige befogadása, bennünk életté; a hit cselekedeteivé válása, és a szüntelen imádság! Mindezt jól szemlélteti ez a máig is használatos; közel 1600 éves, malabár úrvacsorai istentiszteleten mondott hálaadó s könyörgő liturgikus imádság részlete: "Urunk! Magasztalásodat hallotta fülünk; add, hogy süket legyen a veszekedés és a békétlenség hangjára. Nagy szeretetedet látta szemünk; add, hogy meglássa üdvözítő reménységedet is. Dicséretedet énekelte nyelvünk; add, hogy az igazat vallja ezután. Csarnokaidban járt a lábunk; add, hogy az igazság útján járjon ezután. Testedből részesült a testünk; add, hogy új életet éljen ezután. Hála neked kimondhatatlan ajándékodért! Ámen" | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ezt mondja nektek az ÚR: Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené." | ||
2Krón 20,15 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
JÉZUS NYÁJA! Idegen nép | |
Szólj hozzá!
2007.05.06 HÚSVÉT UTÁN A 4. VASÁRNAP
2007.05.06. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN A 4. VASÁRNAP | |||
| 2007.05.06 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Szelíden fogadjátok a belétek oltott igét! | Jak 1,16-21 | ||
Énekeljetek az Úrnak új éneket! Erre szólít fel a mai vasárnap zsoltára (Zsolt 98,1). De csak az újjászületett keresztyén képes erre; akit Isten, az ő szent igéje és Szentlelke által új, s örök életre hívott el; a Krisztus Jézusba vetett élő hite alapján. A megtért, és új szívet nyert hívő ember szelíden fogadja a felé hangzó, sőt a belé oltott igét; s erre a hálás örömmel felcsendülő új éneke a válasz, ami nem saját, emberi mondanivaló; hanem amit felülről, a világosság Atyjától kapott, ingyen kegyelmi ajándékul! Hiszen átélhette a húsvéti hit fényében Krisztus Gyülekezetének minden tagja, hogy Isten akarata szült minket újjá az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek; - így olvassuk Jakab apostol hitvallásában. Ezért lehet és kell minden ember felé hirdetni az evangéliumot, hogy azt befogadva, Isten új teremtésének kezdete legyen, már e földön. Az Ige nemcsak a nyelvtanban, de az ÚR Isten dicsőséges munkájában is cselekvést, történést és létezést kifejező szó. Sőt, az Ige azért lett testté, hogy bennünk létezzen, éljen Krisztus; velünk cselekedjen, mások hozzá megtérését munkálva, és így általunk is megtörténjen az ő megdicsőülése, a belénk oltott Ige munkája nyomán; ha "élek többé nem én, de él bennem a Krisztus"! S hálás, új énekben zenghetjük az átélt csodát; mert az Isten igéje meg tudja tartani lelkeinket, egész valónkat az örökkévalóság számára, ahol folytatódik az itt elkezdett új ének a Bárány trónjánál; mert csodákat tett az Úr velünk! Ezért fogadjátok be szelíden a ti üdvösségetek evangéliumát, hogy új életet nyerve, valóban új éneket énekelhessetek emberszerető Istenünknek; - így kér ma minket is Jakab, az Úr testvére. Az igazság igéjének munkájáról Luther így ír: "A legelső és legnagyobb, amivel Isten felülről megajándékozott; az, hogy újjászült, gyermekeivé és örököseivé tett. Tette pedig ezt az igazság igéjével. Így tehát teremtményeinek zsengéje, azaz Isten újkezdetű teremtése és alkotása lettünk, minden emberi hozzájárulás és közreműködés nélkül. Ezért nevezzük a keresztyén embert Isten teremtményének, úgy, hogy ez most még csak kezdet és zsenge; de tökéletes isteni teremtmény lesz, amely bűn és fogyatkozás nélküli isteni szeretetben ég tisztán, fénylőn; miként a nap." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Légy erős, légy bátor és cselekedj! Ne félj, és ne rettegj, mert az ÚRisten, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el." | ||
1Krón 28,20 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
CSODÁS HANGSZER A szív, csodálatos hangszer, | |
Szólj hozzá!
2007.04.29 HÚSVÉT UTÁN A 3. VASÁRNAP
2007.04.29. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN A 3. VASÁRNAP | |||
| 2007.04.29 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Jövevények, az Istent féljétek! | 1Pt 2,11-20 | ||
Péter apostol ezt a levelét a kisázsiai, pogányokból és zsidókból álló, fiatal keresztyén közösségeknek írta; akik Krisztust követő hitükért üldöztetést szenvednek, kísértések között élik meg mindennapjaikat és rászorulnak a vigasztalásra, bátorításra és erősítésre. Másfélezer éve az egyház; a mai napra, az örvendezés vasárnapjára hozza elénk ezt az igeszakaszt, hogy a jövevények, idegenek, és vándorok öröméről szóljon. Ujjongjatok! Mi két világ polgáraiként; jövevényként élünk e földön és ma is van olyan része e világnak, ahol keresztyén hitükért üldöztetéseket, szenvedéseket állnak ki hittestvéreink, mert az Istent félik és szeretik! Luther Márton is erre biztat Kis kátéjában: "Mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk s benne bíznunk!" De csak azok tudják ezt megtenni, akik Krisztusban vannak, így új teremtések. Az újjászületett életű hívők tudatában vannak annak, hogy jövevények; de minden külső, nehéz körülmény ellenére ujjongani tudnak szívükben az Úrnak! De mit is jelent ma a tisztességes és szent életfolytatás, amire az apostol bátorítja az istenfélő jövevényeket? Leginkább: 1.) Példás magatartást e világban; mennyei polgárokként tiszta, erkölcsös életet és a szeretet cselekedeteit. 2.) Engedelmességet az állami felsőségnek; mert ez Isten rendelése s független a fennálló társadalmi rendszertől. Mindenkinek meg kell adni a tiszteletet, de "adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!" (Lk 20,25) A gyülekezet tagjainak egymással való kapcsolatát csak a szeretet törvénye szabályozza! 3.) Példás magatartást a munkahelyen is; istenfélelemből lehet engedelmeskedni a vezetőknek; jóknak és gonoszoknak egyaránt. Ha igazságtalanul szenved valaki keresztyén hitéért és ártatlanul éri büntetés; ezek elviselésére Isten kegyelme ad erőt. A szenvedések elhordozására Krisztus adott nekünk örök útmutatást; s az érte való szenvedés hozzátartozik a keresztyén ember szent életéhez! Luther is így bátorítja az e földön élő jövevényeket és vándorokat az istenfélő, szent életre: "Ha a szíved Krisztusban megerősödött s a bűn ellenségévé vált; szeretetből, nem pedig büntetéstől való félelemből; akkor immár a Krisztus szenvedését tekintsd példaképnek is: ej, hát miért ne tűrnék el egy kevés szenvedést, amikor az én Uram a Gecsemáné-kertben gyötrődő kínjában vért verejtékezett?" Jézus érted halt meg s támadott fel; és életed részese kíván lenni! Érted?! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Légy erős és bátor, ne félj, és ne rettegj!" | ||
1Krón 22,13b | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
VÁNDOROK VAGYUNK! Két évszám között, | |
Szólj hozzá!
2007.04.22 HÚSVÉT UTÁN A 2. VASÁRNAP
2007.04.22. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN A 2. VASÁRNAP | |||
| 2007.04.22 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Tévelygő juhok voltatok, de megtértetek lelketek pásztorához! | 1Pt 2,21-25 | ||
A jó pásztor vasárnapján Dávid zsoltára visszhangzik szíveinkben: "Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm" (Zsolt 23,1)! Az Úr Jézus önkijelentése megerősíti a pásztorból lett király vallomását: "Én vagyok a jó pásztor. Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik" (Jn 10,11.27-28). Péter apostol személyes vallomásában mégsem a nyáját terelgető jó pásztorról üzen, hanem arról a különös pásztorról, aki szenvedett és meghalt juhaiért, hogy nyája megtérhessen, visszatérhessen őhozzá! Az Úr Jézus értünk vállalta a szenvedést; az ő sebei és halála gyógyulást és életet szerez nekünk, és az ő pásztori szeretete véget vet tévelygéseinknek. Ezt a tanítást Péter, az Ószövetség evangélistájának, Ézsaiás prófétai igéivel támasztja alá. Az Úr Isten szenvedő szolgája, akit akkor és azóta is sokan félreismertek; feltámadásával diadalt aratott a bűn, halál és a Sátán felett! Ez az alapja és egyetlen lehetősége a mi visszatérésünknek az atyai házba. Isten a Krisztus véréért megbocsátotta minden bűnünket. S ha mi, a feltámadott és élő Jézusba vetett hitünkkel megragadjuk ezt a felkínált kegyelmet; elnyerjük a jó pásztor ingyen ajándékát, az örök életet! Péter csodálatos alapossággal írta meg alapigénk öt versét; mindegyikben felfedezhetjük az Ézsaiás könyve 53. részének 4-9. verseit, szinte szó szerint. Valóban, a Szentírás önmagát magyarázza; s ez ószövetségi prófécia is Krisztust hirdeti; 700 évvel születése előtt már hallhatták és olvashatták Nagypéntek, Nagyszombat és Húsvét eseményeit! Mit tett a mi főpásztorunk? "A mi betegségeinket viselte; a mi vétkeink miatt kapott sebeket; nem követett el gonoszságot és nem beszélt álnokul; száját sem nyitotta ki; a mi fájdalmainkat hordozta; az ő sebei árán gyógyultunk meg; mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok." De Isten kihozta a halálból a juhok nagy pásztorát; s feltámasztotta egyszülött Fiát! Kétezer éve nem kell tévelyegnie Krisztus nyájának, mert megtérhet gondviselőjéhez, lelke felvigyázójához. S ezt a lehetőséget Jézus juhai tovább mondhatják a pásztor nélküli és az eltévedt bárányoknak is! Nekik üzeni Luther: "Jézus nem kíván egyebet, minthogy magához visszavigyen. Nékünk nincs okunk félni tőle. Olthatatlan szerelemmel van irántunk. Fussunk hát hozzá boldog örömmel, s maradjunk is nála. Más tant, más urat meg se hallgassunk!" | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ne féljetek a káldeusok szolgáitól. Maradjatok az országban, és szolgáljátok Babilónia királyát, akkor jó dolgotok lesz!" | ||
2Kir 25,24 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
ATYÁNK VÁR BENNÜNKET! Áll a véres kereszt, | |
3 komment
2007.04.15 HÚSVÉT UTÁN AZ 1. VASÁRNAP
2007.04.15. 00:03 Andreas
HÚSVÉT UTÁN AZ 1. VASÁRNAP | |||
| 2007.04.15 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk! | 1Jn 5,4-10a | ||
Mit is jelent a hit győzelme a mi életünkben? Jézus Krisztusnak, az emberré lett Istenfiának a nyílt megvallását. Ezt a bizonyságtételt az Atya-Fiú Lelke munkálja a mi szívünkben. Luther Márton erről így vall a Kis kátéjában: "Hiszem, hogy saját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangélium által, ő világosított meg ajándékaival." Az Úr Jézus a víz és a vér által jött el e világba. Mit jelképez ez? A víz Jézus keresztségére, a vér pedig a keresztáldozatára vonatkozik. Az Úr Jézus nyilvános szolgálatának ez volt a kezdő és a záró állomása. Már János apostol korában a tévtanítók (gnosztikusok) azt állították, hogy nem az Isten Fia, hanem csak az ember Jézus halt meg a kereszten! Ezzel szemben János hármas bizonyságtételre hivatkozik: a Lélek, a víz és a vér együtt hirdeti, hogy az Úr Jézus Krisztus: Isten, és ő a világ egyedüli üdvözítője! Levele végén összefoglalja hitvallását: Jézus Krisztus "az igaz Isten és az örök élet" (1Jn 5,20)! Hiszed-é ezt?! Ma, fehérvasárnap arra is emlékezünk, hogy az ős-egyházban a húsvétkor megkereszteltek, az akkor kapott fehér ruhát nyolc napig viselték, s ekkor vettek először úrvacsorát. "Mint újszülött csecsemők" (1Pt 2,2), mi is az Isten igéje hamisítatlan lelki tejét kívánjuk, hogy azon növekedjünk az üdvösségre! A húsvéti élő hit a feltámadott Úr Jézusban, nem emberi teljesítmény és akarat eredménye; hanem Isten ingyen kegyelmi ajándéka! Ő nagy irgalmából igéje és Szentlelke által újjászült minket, az Úr Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, és örök életet adott nekünk. A szeretet apostola, Jézus halálának szemtanúja, azért írt nekünk e levelében a hit győzelméről, hogy "akik hisztek Isten Fia nevében (Jézus neve: Megváltó és Szabadító), hogy tudjátok: örök életetek van" (1Jn 5,13)! Erről a jelen idejű örök életről Luther így tanít: "Az örök élet előre az enyém. Ha meg nem kapom itt e földön, odaát már soha többé nem jutok hozzá. A kezdet Istené: Uraddá válik, igéjét adja, ajka élő, hallható beszédét; szívet is hozzá, hogy az igét hittel befogadd. S az ige Krisztushoz vezet téged. Benne kell hinned, akkor ő megvált testi-lelki haláltól s már tiéd is az örök élet!" Mert; "aki hisz a Fiúban, annak örök élete van" (Jn 3,36)! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ne feledkezzetek el a szövetségről, amelyet veletek kötöttem, és ne féljetek más isteneket! Az URat, a ti Isteneteket féljétek!" | ||
2Kir 17,38-39a | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
KEGYELEMBŐL! Nem értem, fel sem foghatom, | |
Szólj hozzá!
2007.04.08 HÚSVÉT, A FELTÁMADÁS ÜNNEPE
2007.04.08. 00:03 Andreas
HÚSVÉT, A FELTÁMADÁS ÜNNEPE | |||
| 2007.04.08 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| A mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megáldoztatott! | 1Kor 5,6-8 | ||
"Az Úr feltámadt! Az Úr valóban feltámadt! Dicsérjük az Urat! Halleluja!" Az ősegyházban így köszöntötték egymást a keresztyének a Feltámadás ünnepén. Húsvéti hitünk alapja; Pál, címben idézett kijelentése. De Nagypénteket és Húsvétot nem lehet egymástól elválasztani! "Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, De az Úr őt sújtotta mindnyájunk bűnéért. Amikor kínozták, alázatos maradt, Mint a bárány; ha vágóhídra viszik" (Ézs 53,6-7). S a feltámadott Krisztus mondja: "Halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai" (Jel 1,18)! A kovásztalan kenyerek ünnepe előtt el kellett távolítaniuk minden kovászt a zsidóknak a házukból. Az ünnep eredetéről s elrendeléséről Mózes törvényei között olvashatunk; (lásd: 2Móz 12,15-20; 13,1-10). A páskabárány megölése Jézus kereszthalálának az előképe volt. Igénkben Pál nem az élesztőről beszél; a szó szerinti kovászról, amit a kenyér dagasztásához használnak; hanem átvitt értelemben alkalmazza e kifejezést a bűnre; e helyen az erkölcsi bűnökre. Ezért arra szólít fel, hogy húsvét után; élhetünk a tisztaság és az igazság kovásztalan kenyerével. Gondoljunk Jézus nagycsütörtöki úrvacsoraszerzésére. Vehetjük az ő testét és vérét: "Ezt cselekedjétek, az én emlékezetemre"! Jézus él, - én is vele?! Mit üzen Pál; milyen legyen a mi életünk - húsvét után? Legyen bennünk komoly bűntudat; irgalmatlan harc minden bűn ellen; s bátor felelősségérzet minden bűnös iránt! Menjünk bűneinkkel a Krisztus vére alá; megtisztít minket minden bűntől! Járhatunk újjászületett hívőként a feltámadt Úrral; s megtapasztaljuk személyesen, akárcsak az emmausi tanítványok; "Velem vándorol utamon Jézus"! De miért is volt szükség Krisztus, az ártatlan Bárány, egyszeri és megismételhetetlen keresztáldozatára; mi is történt a véres Golgotán? Luther véleménye szerint: "Három ellenség támadt rá egyszerre. Halál, bűn és ördög. S íme, mindhárom ellensége lábánál hever. E dicső győzelmet ünnepeljük. Minden erőnk abban van, ha Krisztus húsvéti győzelmét csakugyan a szívünkre vesszük és rendíthetetlenül hisszük!" A Niceai Hitvallás ökumenikus, új fordítása szerint (is) vallást tehetünk a bennünk élő hitről: "Hiszek Jézus Krisztusban, aki az Atyával egylényegű. Keresztre feszítették értünk, kínhalált szenvedett és eltemették, harmadnapon feltámadt az Írások szerint. Várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"… más isteneket pedig ne féljetek!" | ||
2Kir 17,37b | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
NINCS A SÍRBAN Ő! Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló; | |
Szólj hozzá!
2007.04.01 BÖJT 6. VASÁRNAPJA
2007.04.01. 00:03 Andreas
BÖJT 6. VASÁRNAPJA | ||||||||||||||||||
| 2007.04.01 | ||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||
| Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére! | Fil 2,5-11 | |||||||||||||||||
Virágvasárnap ünnepén az alázatos Király jeruzsálemi bevonulására emlékezünk; a nagyhét nyitánya ez az esemény. A tömeg hozsannát kiált: Segíts! Ments meg! Üdvözíts! Nekünk is ilyen királyra van szükségünk! Pál egy őskeresztyén Krisztus-himnuszt idéz az óegyházi epistolai szentigében; a cím első három szava a legrövidebb hitvallás a Megváltó és Szabadító Királyról, Isten Fiáról, a várva-várt Messiásról; aki értünk vette fel az emberi létformát, hogy kereszthalála által megváltson bennünket, s így megmentsen a bűnből, a halálból és az ördög hatalmából. Az Úr szolgává; Isten emberré lett, - fogadjuk el e felkínált kegyelmet! A passió minden eseménye azért történt, hogy mi is hittel vallhassuk: "Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére"! S ha hiszed a hihetetlent; meglátod a láthatatlant! Jézus veled kívánja eltölteni az örökkévalóságot; ha te őt Királyodnak és Uradnak fogadod el e földi életedben! Senki sem ragadhat ki téged Istened kezéből, aki örök szeretettel szeret és megdicsőítteti magát benned! Ezért, ha ezt eddig nem tetted volna meg: "Ma még lehet, ma még szabad; borulj le a kereszt alatt"! Önként hajolj meg az Úr Jézus előtt, mert ezt mondja az Úr Isten: "Előttem hajol meg minden térd" (Ézs 45,23)! Szent menedék e hely, ahol az ég összeért a földdel. Jézus mondta: "Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie (a keresztre), hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne" (Jn 3,14-15)! A pálmák előre Jézus győzelmét hirdetik nagyhét kezdetén; de győzött-e benned szeretetével?! A nálunk semmivel sem "jobb" lator, Úrnak és Királynak ismerte el őt; ott a véres keresztfán: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba"! S a királyok Királya és az uralkodók URa, akkor neki, s az őt hittel befogadóknak mindenkor, ezt a választ adja: "Bizony, mondom néked, MA velem leszel a paradicsomban" (Lk 23,42-43)! Miért mondhatta ezt az Isten Fia; aki egyszerre valóságos Isten és valóságos ember? A szemtanú, szeretett tanítvány, így tesz bizonyságot: "Ő az igaz Isten és az örök élet" (1Jn 5,20)! S Luther vallomása ez: "Hiszek a Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atya jobbján ül, érdekemben közbenjár, és aki mégis az én húsom-vérem, sőt testvérem. Mert értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért szállt alá a mennyből; értünk lett emberré, s a mi bűneinkért halt meg". (Lásd a Niceai Hitvallást is!) "Ne féljetek más isteneket, és ne imádjátok azokat, ne tiszteljétek őket, és ne áldozzatok nekik! Az Urat féljétek, őt imádjátok!" 2Kir 17,35b-36a | ||||||||||||||||||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
SZENT MENEDÉK! Bűnnel fertőzöttek | |
Szólj hozzá!
2007.03.25 BÖJT 5. VASÁRNAPJA
2007.03.25. 00:03 Andreas
BÖJT 5. VASÁRNAPJA | |||
| 2007.03.25 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Krisztus a jövendő javak Főpapja! | Zsid 9,11-15 | ||
"Szolgáltass nekem igazságot, Istenem!" (Zsolt 43,1); így hangzik a fekete vasárnap vagy más néven passió-vasárnap a zsoltáros kérése. Az örök Főpap, Jézus egyszeri s megismételhetetlen áldozata által lehetünk csak igazak, megigazultak a szent Isten színe előtt. Megmentőként jött le e földre Jézus, és lett testté az Ige; Isten Fia, hogy keresztáldozatával kifizesse a mi bűneink büntetését; így örök váltságot szerzett vére árán. Mi nem tudjuk megmenteni s megszabadítani önmagunkat a bűnből, halálból és az ördög hatalmából. De a Szentháromság egy, igaz Úristen cselekedett. Hogyan? "Krisztus vére, aki örökkévaló Lelke által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek" (Zsid 9,14)! Ez az örök Főpap szolgálatának célja; áldozata csak azoknak használ, akik Jézust élő hittel személyes Megváltójuknak és Szabadítójuknak vallják; neve jelentését komolyan véve! A jövendő javak már most azokéi, akik a Messiás áldozatát a maguk számára is érvényesnek fogadják el; s így azonnal örök életük, üdvösségük van, hiszen az elhívottak elnyerik az örökkévaló örökség ígéretét! Isten ún. arany-evangéliuma, a jövendő javak Főpapjának keresztáldozatával lett valósággá; "Mert úgy szerette Isten a világot (benne minden ember teremtményét), hogy egyszülött Fiát adta (érte a keresztre; áldozatul), hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen (örökre), hanem örök élete legyen" (Jn 3,16)! Az egyszülött Fiú az áldozó főpap és az áldozat (az ártatlan Bárány) is volt, egy személyben! Jézus, az új szövetség szerzője, ezért feleslegessé s értelmetlenné is vált minden más ószövetségi áldozat; de mi sem tudunk semmit és senkit feláldozni, felajánlani Istennek kedves áldozatul; mert az örök Főpap ezt az idők teljességében elvégezte érettünk, helyettünk és miattunk! A mi számunkra "csak" az Istennek való szolgálat marad; amit a megtérésünkkor és újjászületésünkkor kezdünk el, és aminek sosem lesz vége! Luther Márton szavaival mi is megvallhatjuk ezt a titkot: "Felséges egy vigasztalás az, hogy bűnünkkel, lelkiismeretünk furdalásával, Isten haragjával s ítéletével szemben Krisztusra hivatkozhatunk, s azt mondhatjuk: Te vagy a mi örök Főpapunk!" Ámen. | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"De ő (Elizeus) így felelt: Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük!" | ||
2Kir 6,16 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
KIRÁLYI PAP! Nem számít a származása, | |
Szólj hozzá!
2007.03.18 BÖJT 4. VASÁRNAPJA
2007.03.18. 00:03 Andreas
BÖJT 4. VASÁRNAPJA | |||
| 2007.03.18 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Testvéreim, az ígéret gyermekei vagytok! | Gal 4,21-31 | ||
Pál apostol ezt a buzdítást azért írta a pogánykeresztyénekből alakult, s a Galácia területén élő gyülekezetnek, hogy megóvja őket a visszaeséstől. Tévtanítók ugyanis azt hirdették közöttük, hogy a keresztyén hit teljességéhez hozzátartozik a mózesi törvény megtartása; különösen is a körülmetélkedésnek a vállalása, mert ez volt az ószövetség jele Isten választott népénél. Pál határozottan figyelmezteti őket, de mai olvasóit is: "Akik a törvény által akartok megigazulni, elszakadtatok a Krisztustól, a kegyelemből pedig kiestek. Mi ugyanis a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét." (Gal 5,4-5) Pál ezt a tanítását Ábrahám két felesége és két fia példáján szemlélteti. Hágár, a rabszolganő és fia, Izmáel; a törvényt jelképezi, míg Sára, a szabad asszony és Izsák, az ígéret gyermeke pedig Isten új szövetségét; Krisztus evangéliumát ábrázolja ki. A Krisztusban hívő keresztyének Isten ígéretére alapozzák életüket, akárcsak Ábrahám, akinek száz éves korában született meg Izsák fia, még jóval a mózesi törvények átadása előtt. Isten kegyelmi ajándéka volt e fiú, megígérte neki az utódot. "Ábrahám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt" (1Móz 15,6)! Mindezek a mi tanulságunkra írattak meg. Jézusban, a Fiúban, mi Isten fiaivá lettünk és ez örvendezésre készteti Isten népét, éppen böjt közepén: "Örüljetek Jeruzsálemmel!" - hangzik a felhívás. Tudjuk, hogy nem a törvény teljesítése, hanem Isten kegyelmének kiáradása útján érkezik el hozzánk az üdvösség! Ez böjti örömünk forrása, s átélhetjük Isten minden emberi értelmet felülmúló hatalmát, erejét és dicsőségét. Az ő kegyelmének elfogadása kizárja az emberi teljesítményben való bizakodás minden lehetőségét! Mi Pállal együtt valljuk: "Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is; örökösei Istennek, és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk" (Róm 8,16-17)! Az Isten ígéretében bízó gyermekek, egyedül Krisztusra alapozzák életüket; hiszen őbenne lett igenné Isten valamennyi ígérete. S Lutherrel együtt vallják: "Krisztus minket lelkileg tett szabaddá; úgy, hogy őbenne szabaddá lettünk a bűntől, törvénytől, haláltól, ördög hatalmától és a pokoltól! S tudjuk, hogy a felséges Isten Krisztusért kegyelmes hozzánk!" Éljünk és járjunk az ígéret gyermekeihez méltóan; hitben és szeretetben! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ekkor az ÚR angyala így szólt Illéshez: Menj el vele, ne félj tőle! Elindult tehát, és elment vele a királyhoz." | ||
2Kir 1,15 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
BŰNTŐL SZABADON! A bűn - mint egy súlyos bilincs -, | |
Szólj hozzá!
2007.03.11 BÖJT 3. VASÁRNAPJA
2007.03.11. 00:03 Andreas
BÖJT 3. VASÁRNAPJA | ||||||||||||||||||||||||||
| 2007.03.11 | ||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||||||||||
| Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei! | Ef 5,1-9 | |||||||||||||||||||||||||
Csak úgy tudunk Pál felszólításának, s egyben Isten akaratának eleget tenni, ha (nem csak böjtben) szemeink szüntelen az Úrra néznek! S ő szemeivel tanácsolja és vezeti gyermekeit; az ő követőit a szeretet útján, mivel ez a világosság gyermekeinek a keskeny útja e világban. Miért? Mert Krisztus előbb szeretett minket és magát adta érettünk. Ezért megszűnt az ószövetségi áldozatok bemutatása; így nem kell kost elégetni kedves illatú tűzáldozatként az Úrnak, mert Jézus a keresztfa oltárán egyszer- s mindenkorra önmagát áldozta fel "az Istennek kedves illatként"! Ezért a világosság gyermekeiként, ne a sötétségben járjunk és ne az ó ember; a bűntest cselekedeteit vigyük végbe! A testiség bűnei közül Pál, igénkben a paráznaságot és a kapzsiságot említi; mert mindkettő végső soron bálványimádás! A "Ne paráználkodjál!" és a "Ne kívánd…!" be nem tartása a Tízparancsolat megtörése, s a másik ember vagy a pénz imádatát jelenti. Aki a teremtményt imádja és szolgálja a Teremtő helyett; az semmibe veszi és megtagadja tetteivel a mindenség Urát! "Én vagyok az ÚR, a te Istened! Ne legyen más Istened!" Luther ezt írja minden parancsolat magyarázatának a bevezetésénél: "Istent félnünk és szeretnünk kell…!" Ez az alapja a világosságban való járásnak. Akik Isten szeretete fényében élnek és járnak, maguk is világossággá lesznek mások számára; tudva azt, hogy az erkölcstelen életvitelt folytatóknak nincs örökségük az Isten országában. Tisztátalan tetteik (a paráznaság, a házasságtörés, a fajtalanság és a pénz szerelme) nem betegség, hanem bűn az Isten szemében; de amiből meg lehet térni őszinte bűnbánattal, s az Úr Jézusba vetett élő hittel! A keresztyén szabadság nem szabadosságot jelent; ezért ne hagyjuk, hogy e mai világ "modern", szabadelvű prófétái megtévesszenek minket! Krisztus követői megszentelt életet élhetnek ma is, mert ő megszabadította őket a sötétség e cselekedeteitől; s teremhetik a világosság egyetlen gyümölcsét: amely "csupa jóság, igazság és egyenesség"! Minden korban időszerű marad ez a vallástétel, amely évszázadok óta felhangzik az egyházban: "Ellene mondok az ördögnek, lényegének és minden munkájának; az istentelen, gonosz világnak; és a saját bűnös testemnek és véremnek! Átadom magamat a Szentháromság Istennek, az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, hogy övé legyek, mind az én boldog végemig!" Úgy legyen! "Illés azonban ezt mondta neki: Ne félj, csak menj, és tégy úgy, ahogyan mondtad; de előbb készíts belőle egy kis lepényt, és hozd ki nekem! Magadnak, és a fiadnak csak azután készíts!" 1Kir 17,13
| ||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.03.04 BÖJT 2. VASÁRNAPJA
2007.03.04. 00:03 Andreas
BÖJT 2. VASÁRNAPJA | |||
| 2007.03.04 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek! | 1Thessz 4,1-8 | ||
Az ÚR Isten ezt az akaratát már az Ószövetségben közölte népével: "Szentek legyetek, mert én, az ÚR, a ti Istenetek, szent vagyok!" (3Móz 19,2) A választott nép meg van szentelve az isteni kiválasztás révén, amiben őket Isten a hozzájárulásuk nélkül részesítette. A törvények magyarázata során akkor miért kérte ezt Mózes által Izráeltől; ma pedig tőlünk, a Krisztust követőktől, a szent Isten? S szent mindaz, ami Istené; ami az ő számára van elkülönítve. Mi, keresztyének a teremtés, megváltás és megszentelés jogán vagyunk Isten újszövetségi szent, papi népe! Ezt jelenti a hívők helyzeti szentsége, ami teljes és tökéletes. De másik értelemben Istennek ez az akarata; a gyakorlati megszentelődés, a hívő ember egész földi életén át tartó folyamat; el kell különülnünk a bűn minden formájától! Pál ezt a tanítást egy konkrét bűn; a paráznaság példáján fejti ki, ami mindenféle erkölcstelenség gyűjtőfogalma. Hiszen van lelki paráznaság is; amikor Izráel megcsalta Istenét azzal, hogy idegen bálványisteneket tisztelt, sőt imádott! "Ne paráználkodjál!"; Isten a testi tisztátalanságnak minden lehetséges fajtájától meg akar óvni minket e parancsolat által. Az ő gyermekeinek nem "kell" paráználkodniuk; a Jézus Krisztus vére megtisztította teljes életüket minden bűntől; ha valóban elfogadták őt személyes Megváltójuknak. Az ÚR Isten azért kérheti a mi megszentelődésünket, mert annak alapja az ő megelőző szeretete; a "Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk" (Róm 5,8)! S aki megveti ezt az akaratot, az nem emberi tanítást vesz semmibe, hanem Istent magát utasítja el, aki a Szentlelket is adta nekünk; és a mi testünk a Szentlélek temploma! Hogyan is követhetne el bármilyen szentségtelen, tisztátalan, erkölcstelen, parázna tettet az, aki valóban Istennek megváltott, Krisztusban hívő, és Szentlelket nyert gyermeke?! Luther e hármas tétele szerint "a test, a világ és az ördög kísért minket szüntelen". Ezért szívleljük meg vallomását a megigazíttatásról és a megszenteltetésről: "Mikor Isten megigazított, akkor a Krisztus vérével, mint váltságdíjjal, a bűn hatalmából tulajdonává vásárolt meg. Istené vagyok, más szóval szent vagyok. Nem vagyok többé a bűné, de a magamé sem. Ez ellen természetem, testem tiltakozik. Velük Isten harcba állít. Istené vagyok, aszerint kell élnem. Krisztus a királyom, csak neki engedelmeskedhetem. Erre erőt a Szentlélek ad nekem. Azért ő a megszentelő." | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"… Vágjátok le Ammónt! Ti pedig öljétek meg, ne féljetek, hiszen én (Absolon) adom nektek a parancsot! Legyetek erősek és bátrak!" | ||
2Sám 13,28b | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
TESTKÖZELBŐL… Jézus, ki fényben élt, | |
Szólj hozzá!
2007.02.25 BÖJT 1. VASÁRNAPJA
2007.02.25. 00:03 Andreas
BÖJT 1. VASÁRNAPJA | |||
| 2007.02.25 | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||
| Íme, most van a kegyelem ideje! | 2Kor 6,1-10 | ||
Ez a böjti idő a mi számunkra is a kegyelem ideje lehet, és Isten elfogadott kegyelme által az üdvösség napja is; amikor az Úr Jézusba vetett hitünk alapján üdvösséget nyerünk. De hogyan lehetséges mindez? Pál missziói szolgálata segít a válaszadásban. Az Úr szolgája böjtölésében is int bennünket: "Úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét"! Ősi próféciát idéz: "Ezt mondja az ÚR: A kegyelem idején meghallgatlak, a szabadulás napján megsegítlek. Megőrizlek…" (Ézs 49,8) Az Ószövetség evangélistájának szavai számunkra is örömüzenetet jelentenek; Izráel megváltója, Szentje, a mi Megváltónk is lehet; ha hittel elfogadjuk ezt az Úr által felkínált ingyen kegyelmet! Csak a mai nappal rendelkezhetünk! "Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!" - ezt tanácsolja egy mai költő, énekversében is. A böjt nem külsőségekben megnyilvánuló cselekedet, hanem a Jézussal való bensőséges találkozás áldott ideje; amikor elfogadjuk az ő cselekedetét; váltsághalálát a saját életünkre nézve érvényesnek. Jézus s mindenkori tanítványainak böjtje szorosan összefügg; mert Krisztusban mi mindennel bírók vagyunk; és elég nékünk az Isten "tartalmas" kegyelme! Ő helyet készít szíveinkben az üdvözítő hitnek. A nagyböjti időszak nyitányaként, másfélezer esztendő óta Pál apostolnak ez a különös vallomása hangzik fel az Egyházban. A megkapott kegyelmet mi, ne tegyük üressé! Tartalmas az a kegyelem, amelyet Krisztus szerzett meg áldozatával; és amely a megigazulást jelenti számunkra. Ebből az következik, hogy a megváltást nyert keresztyének többé már nem önmaguknak élnek, hanem Krisztusnak. A tanítvány böjtje tehát tartalmas böjt, mert (Pál mai gondolatait csupán címszavakban összefoglalva) benne van: 1.) a váltság elnyerésének öröme és békéje; 2.) a szenvedés értelmének a felismerése; 3.) Isten szolgálatának dicsősége; és 4.) a Krisztusban való hit bizonyossága is. Mindezekért könyörögve, egy középkori ima szavaival, így hívjuk Istent segítségül e böjt kezdetén: "Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hozzám jöjj, de irgalmadra szorulok és sóvárgom kegyelmedet. Nem is bízom semmi másban, csak a te drága szent igédben, melyben ígéred nekem, méltatlannak; bűneim bocsánatát. Uram, nem kételkedem igédben. Legyen nékem a te beszéded szerint! Ámen." – Úgy legyen. | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Dávid ezt mondta neki (Mefibósetnek): Ne félj, hiszen én hűséggel tartozom neked apádért, Jónátánért…" | ||
2Sám 9,7a | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
BÖJTI ÚTON! Böjti úton, amint megyünk; | |
Szólj hozzá!
2007.02.18 ÖTVENED VASÁRNAPJA
2007.02.18. 00:03 Andreas
ÖTVENED VASÁRNAPJA | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.02.18 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| A szeretet soha el nem múlik! | 1Kor 13,1-13 | ||||||||||||||||||||||||||
Böjt kapujában a szeretet himnusza csendül fel Isten szent igéjéből. Az Úr Jézus elindul a szenvedés útján, hogy beteljesedjenek az írások. A passió kulcsa a szeretet; pontosabban Isten emberszeretete, amit az arany-evangélium fogalmaz meg oly csodálatos tömörséggel. Véssük ezt szívünkbe arany betűkkel! "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16)! Ismerhetjük a Szentírásból Isten lényének kijelentett titkát is: "Isten szeretet" (1Jn 4,8.10.16)! S mivel az Úristen örökkévaló; az ő szeretete soha el nem múlik. Meg is indokolja a szeretet apostola ezt a kijelentést: "Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért". S ha hittel elfogadjuk az Úr Jézust személyes Megváltónkul, akkor Isten lakik bennünk Szentlelke által, mivel Jézus: Isten! Így az ő szeretete teljessé lehet bennünk. Erről a szeretetről zeng Pál örökérvényű himnusza; és ilyen értelemben lehet az a mi énekünkké. A pogányok apostola a legfőbb karizmának; azaz kegyelmi ajándéknak tartja a szeretetet. Ez minden más isteni adománynál; így a nyelveken való szólásnál, az ismeretnél és a prófétálásnál; az igehirdetésnél is értékesebb, s nem véges, mint ezek. A hitből látás lesz, a reménység valósággá válik az örökkévalóságban; csak a szeretet marad meg a teljességben is; ezért a keresztyénség kiváltképpen való, legkitűnőbb útja az Isten- és emberszeretet! Jézust követve, járjunk ezen a legkiválóbb úton; a kettős nagy parancsolatot megélve naponként: szeresd Istent és embertársad, mert Urad előbb szeretett téged, s életét adta érted a kereszten! Fogadd el Isten e legdrágább kegyelmi ajándékát; és hálából te is - nem csak szép szavakkal, hanem cselekedettel és valóságosan is – szeress! Így egész életed Istent dicsőítő himnusszá válik; amely soha el nem múlik! Szívleljük meg Luther tanítását is: "Ahogyan nincs tűz meleg nélkül, éppen úgy nem lehet hit, szeretet nélkül. Mert ha hitemmel megismerem, hogy mennyire szeret engem az Isten, akkor a szívem feltétlenül megtelik Isten iránt örvendező szeretettel. Az ilyen szív pedig képtelen magába zárkózni, hanem kicsordul s viszont-szeretetben mutatja meg a háláját." "De a király ezt mondta neki: Ne félj! Mit láttál? Az asszony ezt felelete Saulnak: Isten-félét látok feljönni a földből." 1Sám 28,13
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.02.11 HATVANAD VASÁRNAPJA
2007.02.11. 00:03 Andreas
HATVANAD VASÁRNAPJA | ||||||||||||||||||||||||||
| 2007.02.11 | ||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | ||||||||||||||||||||||||||
| Elég neked az én kegyelmem! | 2Kor 12,1-9 | |||||||||||||||||||||||||
Az Úrnak ez a kijelentése nekünk is szól, nemcsak Pál apostolnak; mikor testi erőtlenségében a tövis eltávolítását kérte a testéből. De felismerte, hogy a Sátán angyala azért gyötörte, hogy ő el ne bizakodjon az átélt kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt. A balga és a bölcs dicsekedésről tanítja Pál a mindenkori keresztyéneket, mert ők sem kerülhetik ki a keresztet az életükben. Pál a keresztről vallott teológiai tanítását személyes életére vonatkoztatja, mikor így ír: "Az Isten 'erőtlensége' erősebb az emberek erejénél. És azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket." Ezért "aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék" (1Kor 1,25.27.31)! Mi is gyakorta átélhetjük saját tehetetlenségünket; és ekkor tapasztalhatjuk meg a legteljesebben Isten erejét. S közben felismerhetjük: egyedül az ő kegyelmére vagyunk utalva! A legnagyobb kegyelem; amikor személyes meggyőződésemmé válik, hogy minden kegyelem az én életemben! A hiteles keresztyénség biztos jele az őszinte bűnismeret és bűnvallás. Tudhatjuk, hogy gyötrődésekor Jézus háromszor ezt kérte: "Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt" (Lk 22,42-43). Mivel Jézus elvégezte megváltásunkat; megszabadított a bűntől, haláltól és az ördög hatalmából; így "a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk" (2Kor 4,17). Pál bepillanthatott a paradicsomba, ahová a megtérő lator is jutott. De ő kívülállóként élte át a különleges kinyilatkoztatást, amely titok a mi számunkra. "Csak" Isten kegyelme marad meg nekünk, amely elég az üdvösség kapujáig; s Isten örök országában majd mi is mindent színről-színre látunk. Addig pedig adjunk hálát az Úrnak, hogy az ő ereje lakik bennünk; s ezáltal célhoz érünk! Gondolkozzunk el Luther szavain: "Bűneim oly számosak és oly súlyosak, hogy ha azokat a maguk valóságában ismerném, belehalnék az iszonyatba. Isten azonban kegyelmes. Csak annyit ismertet meg velem bűneimből, hogy el ne bízzam magam!" "Mert így szólt hozzá (Jónátán): Ne félj; nem ér utol apámnak, Saulnak a keze! Te leszel Izráel királya, én pedig a második ember leszek melletted." 1Sám 23,17a
| ||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.02.04 HETVENED VASÁRNAPJA
2007.02.04. 00:03 Andreas
HETVENED VASÁRNAPJA | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.02.04 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre! | 1Kor 9,24-27 | ||||||||||||||||||||||||||
Pál, a pogányok apostola mai igénkben versenydíjról, hervadhatatlan koszorúról ír. De ez a győzelmi koszorú nem a megváltást, az üdvösséget jelenti; hanem az evangélium hirdetésének hűséges szolgálatáért kapott jutalmat. Hiszen tudjuk s valljuk; a megváltás s az örök élet Isten ingyen kegyelmi ajándéka, amit hit által, Krisztus érdeméért ajándékoz ő a megtérő bűnösnek, s nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék! De akkor mért oly fontos Pálnak, hogy ne váljon alkalmatlanná a küzdelemre? Itt a másokért végzett igehirdető szolgálat önfegyelmező erejéről vall az apostol; s a keresztyén életvitelről. Ha újjászületett keresztyén vagyok, akkor "többé nem én élek, hanem a Krisztus él bennem" (Gal 2,20b); ezért belső késztetésből és önként fegyelmezem magam, hogy ne okozzak másoknak megbotránkozást, miközben minden lehetséges módon és eszközzel az evangéliumot hirdetem nekik. Krisztus követője számára mindennél fontosabb Isten ügye; egész életrendjét e célnak rendeli alá. A missziói parancs ugyanis minden Christianusnak szól: "Tegyetek tanítvánnyá minden népet" (Mt 28,19)! "Hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek" (Mk 16,15)! "Eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek… egészen a föld végső határáig" (ApCsel 1,8)! – Manapság a világháló behálózza az egész lakott földet s számos nyelven olvasható az ige, hallgatható az örök evangélium, szinte minden teremtmény számára, s akinek van füle a hallásra, hallja… – Minden módon megnyerni másokat Krisztusnak; ez a keresztyének elsőrendű feladata, s ez bizony küzdelmet jelent a hétköznapokban, elsősorban önmagunkkal szemben! S az Úr Isten félreállíthatja azt, aki alkalmatlanná és méltatlanná válik a szolgálatra. Korinthus közelében rendezték az isthmosi játékokat. Ezért a számukra ismerős sport képeit használja az apostol; önmagát előbb futó versenyzőhöz, majd ökölvívóhoz hasonlítja. Amint a versenyzők szeme előtt a győzelem képe lebeg, s ennek érdekében végzik az önmegtartóztató felkészülést, nagy önfegyelmet gyakorolva testük felett; hogy ne akadályozza őket a cél elérésében, – úgy Pál is küzdelemnek tekinti evangélium hirdető szolgálatát, amihez ugyancsak lemondás és célratörő erőfeszítés szükséges. Nincs "laza" keresztyénség, a küzdelmet nem lehet megspórolni ma sem, önmagunkkal szemben. Mi sem önmagunkért élünk, hanem Krisztus követeiként járunk ebben a világban, s az ő megtapasztalt szeretetéről teszünk bizonyságot, de ezt csak hitelesen tehetjük; ha szavaink, tetteink, s egész életünk együtt hirdeti a jó hírt: Jézus szeret téged! "Maradj nálam, ne félj, mert aki az én életemre tör, az tör a te életedre is. Ezért biztonságban leszel nálam." 1Sám 22,23
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.01.28 VÍZKERESZT UTÁN UTOLSÓ VASÁRNAP
2007.01.28. 00:05 Andreas
VÍZKERESZT UTÁN UTOLSÓ VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.01.28 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm! | 2Pt 1,16-21 | ||||||||||||||||||||||||||
A szemtanú Péter látta Jézus megdicsőülését és hallotta az Atya szózatát, s átélte: "Fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad" (l. Ézs 60,2)! Ez a rövid ideig tartó dicsőség csak előképe annak, amely a megdicsőült Úr Krisztus második eljövetelekor lesz nyilvánvaló minden ember számára. Az Úr Jézus: hajnalcsillag; ő maga jelentette ezt ki a Szentírás utolsó verseiben: "Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag" (Jel 22,16)! Azért, hogy Isten örök országában mi is gyönyörködhessünk benne; már e földi életünkben be kell őt fogadnunk a szívünkbe, s akkor mibennünk is gyönyörködik majd az Atya; mert újjászületett gyermekei lettünk a Jézus Krisztusba vetett élő hitünk által. Ez nem kitalált mese, hanem az Isten szent Igéjében adott kijelentés; melyet Szentlelke által elevenít meg mindazok számára, akik meghallják hívását; a prófétai beszédet és az örömüzenet Márk szerinti szavait; amire Péter apostol is utal igénkben: "Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok" (Mk 9,7)! Többet, nagyobbat, értékesebbet nem adhatott volna az Úristen a bűnös emberiség megmentéséért, mint egyszülött Fiát a keresztre; hogy aki hisz őbenne, ne vesszen el örökre, hanem örök élete legyen! Máté evangélista, Isten e két szavát egybefoglalva idézi (Mt 17,5). Lukács hozzáteszi: "ez az én Fiam, akit kiválasztottam"! Tehát a szinoptikus evangéliumok mindegyike számára fontos volt feljegyezni Jézus megdicsőülésének eseményét. Nincs más út az Atyához, csak Fia által, aki felett már megkeresztelésekor is elhangzottak Istennek ezek a címben idézett szavai. Nem sok ige olvasható a Szentírásban megtöbbszörözve. Halljuk és értsük is meg tehát Isten rendkívül fontos kijelentését; fogadjuk el felkínált ingyen kegyelmi ajándékát az Úr Jézusban! Ehhez segítségül hívhatjuk az Atya-Fiú Lelkének világosságát, aki megeleveníti szívünkben ezt az isteni szózatot. Valljuk a teljes Szentírás szó szerinti ihletettségét, mert "sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek", és írták le Isten kijelentését. Luther Márton mondta: "Ha valaki a Krisztust prédikálja, lehet akár Júdás vagy Pilátus, helye van szavának Isten Igéje szent könyvében, de ha valaki nem a Krisztust prédikálja, lehet akár Péter, vagy más apostol, szava nem alkalmas üdvösségre juttatásra"! „Akkor ezt mondta Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ti ugyan elkövettétek mindezt a rosszat, de azért ne térjetek el az ÚRtól, hanem szolgáljatok az ÚRnak teljes szívből!” 1Sám 12,20
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.01.21 VÍZKERESZT UTÁN 3. VASÁRNAP
2007.01.21. 00:05 Andreas
VÍZKERESZT UTÁN 3. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.01.21 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Te győzd le a rosszat a jóval! | Róm 12,17-21 | ||||||||||||||||||||||||||
A tanítvány sorsa ebben a világban, hogy Krisztus elrejtett dicsőségét hordozza. De hogyan ragyog fel a keresztyének sorsában Krisztus dicsősége? Pál tanítása alapján három tételben fogalmazhatjuk meg a választ: 1.) A kísértések és a szenvedések keresztjének vállalásában. 2.) Az emberek előtti tisztesség megélésében. 3.) Az ítélkezés, a bosszúállás Istenre hagyásában. A hit gyümölcse ez is: rábízni Istenre nemcsak életünket, hanem ügyeinket is; és elfogadni a helyzetünket, sorsunkat békességgel. Személyes feladatunkká teszi az ige: "Te győzd le a rosszat a jóval!" Az ellenség szeretetére szólítja fel az apostol a római gyülekezetet; de Isten Szentlelke által most nekünk is szól ez a címben idézett figyelmeztetés! Csak a képmutatás nélküli szeretet képes erre. Istené a bosszúállás és az ítélet, ezért hagyjuk ezt őreá! A hegyi beszédben Jézus így tanít bennünket is: "Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal! Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket!" (Mt 5,39.44) Ilyen szeretetre csak az képes, aki Jézusban már megtapasztalhatta Isten minden emberi értelmet felülhaladó szeretetét. A szeretet olyan fegyver, amit gyakrabban kellene használnunk a rossz legyőzése érdekében folytatott küzdelemben. Például Dávid kétszer is megölhette volna Sault, pedig úgy tűnt, hogy az Úr adta a kezébe; de mégsem tette meg. Győzött a jó a rossz felett! S ily módon a mi életünkben is az Úr Jézus dicsősége nyilvánulhat meg, ha követjük e példát. Kain azért kapott jelet az Úrtól, hogy senki se üthesse agyon, s nem büntetésként bélyegezte meg, mert a vérbosszút tiltja a Biblia. A prédikátor is így tanít: "Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet, mert parazsat gyűjtesz a fejére, az Úr pedig visszafizeti, amit adtál." (Péld 25,21-22) A parázs azt jelenti, hogy a te jóságod olyannyira megszégyeníti ellenségedet, hogy felhagy a gyűlölködéssel. Luther megjegyzi: "Így adta oda Isten egyszülött Fiát ellenségeiért, hogy a mi forró szeretetünket felszítsa…"
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.01.14 VÍZKERESZT UTÁN 2. VASÁRNAP
2007.01.14. 00:09 Andreas
VÍZKERESZT UTÁN 2. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.01.14 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi evangéliumáról | |||||||||||||||||||||||||||
| A szeretet ne legyen képmutató! | Róm 12,6-16 | ||||||||||||||||||||||||||
Krisztus elrejtett dicsőségének ma a keresztyének közösségi életében, a gyülekezetben kell nyilvánvalóvá válnia legelőször; amelynek alapja a képmutatás nélküli szeretet! A képmutató szeretet belül gyűlölséggel van tele, s a személyválogató szeretet pedig kirekeszt! Az Istennek tetsző és neki szolgáló életet csak teljes odaszánással lehet megélni; ami a testvéri szeretet gyakorlásában jut kifejezésre. Isten kegyelme különböző ajándékokat juttat az embereknek; s ő adja a szükséges erőt és képességet is arra, hogy jó sáfárként használhassuk ezeket. Pál első helyen a prófétálást említi, amely kétezer éve "csak" Isten gondolatai hű tolmácsolását jelenti; mert ezek már ki vannak jelentve a Szentírásban. A hit szabálya szerinti írás-magyarázásban merül ki a prófétálás, mivel Jézus földi megjelenésével a prófétai kijelentések sora lezárult. Ő Isten utolsó és végső kijelentése az emberiség számára! S amikor imádkozunk az Úr Jézus nevében; akkor kerülhetünk a legközelebb a mindenható Úr Istenhez, ezért ne hanyagoljuk el ennek a közvetlen kapcsolatnak a lehetőségét! A másik legfontosabb kegyelmi ajándék a diakonia; tehát a szeretetszolgálat az emberek között. A szolgáló szeretet az életünk minden területét felöleli. Az Úrnak is csak úgy szolgálhatunk, ha képmutatás nélküli; áldozó, krisztusi szeretettel fordulunk embertársainkhoz. Ne feledjük, Isten előbb szeretett minket, és Fiát adta érettünk a keresztre! Ezért a mi okos istentiszteletünk sem lehet más, mint a helyi gyülekezet tagjaként való hűséges szolgálat a tőle kapott kegyelmi ajándékainkkal. Igénkben Pál, több intelmet, felszólítást küld a római gyülekezetnek; amelyek számunkra is aktuális feladatokat jelentenek. S mindezek közös nevezője a szeretet kettős, nagy parancsolata. Csak ha valóban szeretjük Istent és embertársainkat, akkor leszünk képesek eleget tenni ezeknek. Tudnunk kell; a hit és a szeretet is Isten kegyelmi ajándéka a mi számunkra, amit naponta kérhetünk és elfogadhatunk tőle; Jézus érdeméért! Ittzés János, 1989-ben leírt gondolatiban így fogalmazta meg a szeretet kegyelmi ajándékának gyakorlati jelentőségét: "Bárcsak hangoznának hívogató s toborzó igehirdetések templomainkban ezen a vasárnapon! Adjuk tovább Isten hívó szavát, amellyel új életre hívja egyházát. S ebben a szolgálatunkban megvalósulhat Isten akarata: nyilvánvalóvá lesz szeretete; hogy felragyogjon közöttünk és rajtunk Krisztus dicsősége." "Ne félj hát, leányom, mindent megteszek érted, amit csak mondasz, hiszen mindenki tudja népem kapujában, hogy derék asszony vagy." Ruth 3,11
| |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2007.01.07 VÍZKERESZT UTÁN 1. VASÁRNAP
2007.01.07. 00:28 Andreas
VÍZKERESZT UTÁN 1. VASÁRNAP | |||||||||||||||||||||||||||
| 2007.01.07 | |||||||||||||||||||||||||||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi epistolájáról | |||||||||||||||||||||||||||
| Szánjátok oda testeteket Istennek! | Róm 12,1-5 | ||||||||||||||||||||||||||
Vízkeresztkor Krisztus dicsősége megjelent e világban. Pál apostol a Római levél 12. r.-ben - innen valók a Vízkereszt utáni vasárnapok óegyházi igehirdetési alapigéi is - azt hirdeti, hogy e világban ma és mindenkor, a keresztyének a Krisztus dicsőségének hordozói; már nevükben is a megdicsőül Úr Jézusról tesznek bizonyságot; mint Christianusok, azaz Krisztust követők. S okos istentiszteletük sem más, mint logikus szolgálat; értelmes s ésszerű életforma; rejtetten bár, de Krisztus dicsőségét hirdeti e szívet, értelmet s akaratot magába foglaló tevékenységük. A hívő ember teste a Szentlélek temploma. A mi életünk is ilyen? Mások mit mondanának el rólunk? Az ige megértéséhez néhány ószövetségi alapfogalom: Az áldozat: Istennek szentelt adomány. Az élő áldozat: a Törvény szerint minden elsőszülött állat s ember Istené, Izráelben. A szent pedig: az Isten számára elkülönített. Az újszövetségi gyülekezetben az az élő és szent áldozat: ha nem valamit, hanem önmagamat, testestől-lelkestől áldozatul adom Istennek; mert ő Fiát áldozta értem a kereszten! Isten okos tisztelete kizárja az önmegváltás minden formáját! Az Úr Jézus nélkül nem tudjuk elrendezni örök sorsunkat; aki a gyülekezet közösségébe, az ő testébe tagol be minket. Az egyház örök kísértése a szektásodás. Ne fordítsunk hátat a saját gyülekezetünknek; látva annak sok nyomorúságát és erőtlenségét, hanem építsük azt, de ne felfuvalkodottan, hanem alázatosan; tudva, kiben hiszünk! Az Isten irgalmasságára épülő élet tehát nem emberi teljesítményre alapozódik, hanem értelmes szolgálatot jelent, a gyülekezet közösségét megbecsülve. Íme, ez az élet istentisztelete, a teljes odaszánás; Jézusért élek! A hívők nem e világból valók, de elküldettek e világba az evangélium hirdetésére, és a róla való személyes bizonyságtételre! A gyülekezet a Krisztus teste, sok tagja van, de ezek egymásra vannak utalva; s az Uruknak végzett szolgálat érdekében szól igénk felszólítása: Szánjátok oda testeket Istennek! Szívleljük meg a bibliafordító Károli megjegyzését is, amit a Vizsolyi Bibliában a Róm 12. része felé írt címként: "Inti az apostol a hívőket sokféle jóságos cselekedetekre, hogy megmutassa azt, hogy noha az igazulás kegyelemből vagyon Krisztusért hit által, mindazáltal szükségesek a jó cselekedetek."
Pecznyík Pál ISTENNEL VAGY ISTEN NÉLKÜL! Istennel csak kevés ember | |||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
Címkék: eke örömüzenet abc
ÜDV AZ OLVASÓNAK!
2007.01.07. 00:12 Andreas
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az
ÖRÖMÜZENET BLOG olvasóit!
Ebben a blognaplóban minden vasárnap egy rövid áhitatot találnak az óegyházi epistolai szentigék alapján. Az alapigét az online Bibliából is elolvashatják.
RAGYOGTASSA RÁD ORCÁJÁT AZ ÚR!
