| ||||||||||||||||||
2009.05.17. | ||||||||||||||||||
A. Mai gondolatok a vasárnap A sorozat igehirdetési alapigéjéről | ||||||||||||||||||
Az imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek! | Kol 4,2-4 | |||||||||||||||||
A mai vasárnap igéi felszólítanak: "Szüntelenül imádkozzatok!" (1Thessz 5,17) Az Úr Jézus ebben is példát adott és "mintaimádságot" is kaptunk tőle, hogy miként az ige a lelki kenyér a követői számára, úgy az imádkozás a lélek lélegzetvétele legyen egész életünkben. És az ilyen imádkozó életvitel részesei együtt ujjonghatnak a zsoltárossal: "Áldott legyen Isten, mert nem utasította el imádságomat, szeretetét nem vonta meg tőlem." (Zsolt 66,20) Mert a mi Istenünk imádságot meghallgató ÚR! Jézus is megerősíti: "Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek." (Jn 16,23b) Az imádság: párbeszéd Istennel; ő igéjében szól hozzánk, mi imádságban, énekben válaszolunk neki. Egy szemléletes kép szerint az imádság két kinyújtott vagy összekulcsolt kézhez hasonló. Egy kezünkön öt ujj van, de ha erősen meg akarunk ragadni valamit; mind az öt ujjunkra szükség van. Az imákban üres kezeket emelünk fel az ÚR felé, hogy ő töltse meg ajándékaival. Így a mi imádságaink is, tartalmát, sorrendjét tekintve a következő öt részből állnak. Első helyen az Úr Isten dicsőítése; magasztalása, imádása kell, hogy felhangozzon; "csupán" azért, mert ő a Szentháromság örök Isten! Őt dicsérjük már most, és az örökkévalóságban is folytatódik ez a dicsőítés! Ezt követi a hálaadás az ő ajándékaiért; tehát mindenkor, mindenért hálát kell adnunk, mert ez az ő szent és jó akarata. Felsorolhatatlan itt, hogy mikor, mit köszönünk meg Istennek napról napra. És a naponkénti imádságunk középpontja, harmadik tétele a bűnvallás: Uram, irgalmazz, Krisztus kegyelmezz! Ezt csak egyes szám első személyben mondhatjuk el; szemtől szemben Teremtő, Megváltó és Megszentelő Istenünkkel! Nem tilos, hogy térdre hullva alázkodjunk meg a bűnt gyűlölő, de a hozzá megtérő bűnösnek kegyelmet adó szent Isten előtt! Közbenjáró imánkban másokért könyörgünk. Pál azt kéri alapigénkben a kolosséi gyülekezet tagjaitól, hogy értük is imádkozzanak, de nem azért, hogy a börtönajtót nyissa meg Isten előttük, hanem az ige ajtaját tárja ki, hogy megértsék a Szentlélek világosságában, mi is a konkrét üzenete számukra, amit tovább kell adniuk az igehirdetés során. Végül a kisujjunk is szóhoz juthat; saját magunkért is könyöröghetünk; feltárva személyes kéréseinket hittel; de ezt is az Úr Jézus nevében tegyük! Fogadjuk meg az apostol e tanácsát: imádkozásunkban legyünk kitartóak és éberek! Rogate!
|
C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
ÖRÖK HÁLA! Úgy születtem én e világra, | |
|