| |||
| 2009.02.22. | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap A sorozat igehirdetési alapigéjéről | |||
| Jaj nektek, képmutatók! | Mt 23,23-36 | ||
Ötvened hetében, hamvazószerdával kezdődik a (vasárnapok nélkül számított) 40 napos böjt, s nagyszombatig tart. Heti igénkben a passió nyitányaként, Jézus szólt tanítványaihoz: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak." (Lk 18,31) Böjti csendességünket kezdjük el e fohásszal: Légy nekem "erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!" (Zsolt 31,3) Bizony, rászorulunk Isten kegyelmes segítségére, amikor Jézus feddő beszédét halljuk mai igeszakaszunkból. Ez nemcsak korának képmutató írástudói s farizeusai ellen irányult; mert kezdetben "Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette" (1Móz 1,27). S most nekünk szól Jézus: milyen képet mutatunk? Istenképűségünk odalett, széttört a bűneset következtében; képmutatókká lettünk mindnyájan! Ez vétkes vakság, mert már tudatában sem vagyunk, mi az ember teremtésben rendelt feladata – felragyogtatni Isten képét egész életével, szavaival, tetteivel, gondolataival együtt! Jézus mit ítélt el jajkiáltásaiban, a farizeusok életében? Az a panasza, hogy előírásokban, külsőségekben gondolkoznak s közben a leglényegesebbet; Isten akaratát figyelmen kívül hagyják! Ám Isten nem annak alapján ítéli meg/el az embereket, hogy törvényét és a maguk csinálta szabályokat betartják-e, vagy sem; hanem hogy hisznek-e a megmentésükre elküldött egyszülött Fiában, s e hitből fakadó cselekedeteiket igazságosság, felebaráti szeretet s Isten iránti hűség jellemzi-e (l. 23. v.)? A képmutatás, először a szívben és a gondolkozásban kezdődik el. Minden emberi vallásosság és kegyesség, amit nem az Isten Szentlelke munkál; istentelen, embertelen s ezért kárhozatos! De a belső megtisztulás, egész életünket tenné tisztává. Isten, szíveinket belülről akarja megtisztítani s megigazítani, és meg akar menteni a gyehennával sújtó ítélettől (l. 33. v.)! Ne legyünk hát bolondok s vakok, ne utasítsuk el Fiát, akit utoljára elküldött sok próféta után. Ezek a jajkiáltások a keresztre induló Jézus utolsó figyelmeztetései; vége a farsangnak az életünkben, ideje eldobni álarcainkat! Képmutatás helyett; öltsük magunkra a teremtéskor kapott istenképűségünket! De ezt csak úgy nyerhetjük vissza, ha befogadjuk az Úr Jézust az életünkbe s hit által ő él bennünk s mi benne (l. Gal 2,20). Így hasonlóvá leszünk Fia képéhez (l. Róm 8,29), és képmutatás nélkül; az ÚR Isten dicsőségére élhetünk már itt, és vele örökké! | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Most azért az URat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, meg Egyiptomban, és az URat szolgáljátok." | ||
Józs 24,14 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
URAM, ITT VAGY! Uram itt vagy, bár nem látlak, | |
| |
![- Csütörtök [2025.02.06.] "Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az URat!"](https://m.blog.hu/or/oromuzenet/image/mobil/header.jpg?v=1403127092)
