BÖJT 4. VASÁRNAPJA | |||
2008.03.02. | |||
A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi ószövetségi igéjéről | |||
Örök hűséggel irgalmazok neked! | Ézs 54,7-10 | ||
"Örüljetek Jeruzsálemmel!" (Ézs 66,10) Az Ószövetség evangélistája a böjt közepén örömre szólítja fel a gyülekezet igére figyelő tagjait. Ennek az örömnek az oka nem bennünk van, de az ÚR Isten örök hűsége és irgalma az, ami böjti utunkon is megalapozza a Krisztusban hívők belső derűjét s boldog bizonyosságát: könyörülő Urunk van! Az özönvíz után örök, egyoldalú szövetséget kötött Isten minden élőlénnyel: "szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök." (1Móz 9,13) Isten szuverén ÚR, ő az "igazi" Isten, ezért önmagára esküszik: "nem haragszom rád"! Sőt Megváltó Urad akarok lenni; Fiam küldtem el a világba, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökké éljen vele/m! Isten népe életében a rövid szempillantás, az egy pillanat a babiloni fogság hetven éve volt. Ámde tudjuk, hogy Isten előtt ezer esztendő annyi, mint egy nap. A címben idézett ígérete a mi tér- és idő korlátainkat széthasítja, s az emberi ésszel felfoghatatlan örökkévalóság távlatát nyitja meg előttünk. Isten örök hűségének és irgalmának már most örülhetünk, hiszen ezt nemcsak a választott ószövetségi népének ígéri; de ő a mi megváltó és könyörülő Urunk is. Csupán egy részt kell visszalapoznunk a Bibliánkban, (s ezt tegyük is meg a Biblia évében!) s olvashatunk az ÚR szenvedő Szolgájáról. Az Úr Jézus "a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. - Az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért." (Ézs 53,5.6) Hiszed-e ezt? Egyszülött Fiát a kereszten valóban elhagyta az Atya, hogy mi soha ne legyünk elhagyottak! "Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" (l.: Mt 27,46) Luther Márton doktor így ír az igazi örömről: "Tartsa magát az ember teljes szívvel az igéhez, vigasztalván magát Krisztus drága ígéretével, hogy ő az Atyával együtt velünk marad s megoltalmaz, hogy semmi baj ne ártson, ördög s világ semmi hatalma el ne tiporjon, se tőle el ne szakítson. Ebben mindig örömet s vigaszt lelünk, sőt egyre örvendezőbbek leszünk. Szenvedés, akadály nem keserít, el sem csüggeszt, sőt édessé válik minden szenvedés, amelyet Krisztusért szeretetből hordozunk. Egyebütt nincs a keresztyéneknek széles e földön tökéletes és igaz öröme." S böjti utadon is: "Tekints fel Jézusra, ha mély sebek / Kínozzák, égetik a szívedet! / Tud ő vigasztalni, mint senki más / Szeretlek - hangzik majd a biztatás." |
B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"De te ne félj; szolgám, Jákób, és ne rettegj, Izráel! Mert én hazasegítlek a messzeségből, ivadékaidat a fogság földjéről." | ||
Jer 46,27a |
C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
ISTEN NEM NYÚJT BE SZÁMLÁT! Isten népe boldog vagy, ha | |