VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN AZ UTOLSÓ VASÁRNAP | |||
| 2008.01.13. | |||
| A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi ószövetségi igéjéről | |||
| Isten mondja: Vagyok, aki vagyok! | 2Móz 3,1-14 | ||
A mai napon, Jézus megdicsőülését ünnepeljük; mert beteljesült rajta a prófécia: "Fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad" (Ézs 60,2). Mintha napba lett volna öltözve Jézus a magas hegyen; "arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyogott, mint a fény. Íme, megjelent előttük Mózes és Illés, és beszélgettek Jézussal" (Mt 17,2-3). Mózes pásztorként is a jó Pásztor előképe, akinek a Hóreben jelent meg az Úristen s elhívta őt szolgálatába. A hely nem önmagában szent; az ÚR jelenléte szentel meg minden helyet. Mózes levetett saruval állt az égő csipkebokor előtt, úgy Saul a damaszkuszi út porából hallhatta Jézus bemutatkozását. S az égő csipkebokor közepén megjelenő angyal is az Úr Jézus volt, mert egylényegű Istennel, s mert a Teremtőt nem láthatja földi ember úgy, hogy életben maradjon. Minden igazi prófétát Isten hívott el. Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének említésekor eszünkbe jut a Szentháromság egy igaz Isten; ő az örök jelen; "aki van, és aki volt, és aki eljövendő". És a megdicsőült ÚR Jézus így mutatkozik be Jánosnak: "Én vagyok az első és az utolsó, és az élő; halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké" (Jel 1,17-18)! Az ÚR Isten Mózesnek a címben idézett nevével mutatkozik be. Mivel a héberben a vagyok és a leszek ugyanaz a szó, ezért mondhatjuk ezt is: Leszek, aki leszek, vagy akár: Vagyok, aki leszek! Tehát az örök VAGYOK a mi Istenünk, ő az örök jelen. A héberben az Isten nevét jelző négy betű: JHVH jelentése: Jahve; nem Jehova! A zsidók nem is mondják ki ezt, helyette az Adonáj: Úr szót használják. S a muszlimok pedig levetett lábbelivel lépnek csak be a mecsetbe. De mi tudjuk, hogy Isten Lélek s nincs helyhez, térhez és időhöz kötve. Ezért a keresztyéneknek lélekben és igazságban kell imádniuk az örök Istent, aki Fia által Atyánkká lett és igéjében a Szentlélek által a szívünkben lakik! Pál szerint: él bennünk a Krisztus! A mi Urunk és Istenünk lát, hall és ismer minket, és cselekszik is népe érdekében; nem hagyja el övéit! Az ige a nyelvtanban is cselekvést, történést, létezést jelentő szó. Amint Mózessel tette, úgy mai gyermekeiben, velünk s általunk van jelen s ő megdicsőíti magát az Úr Krisztusban hívők életében. Így az Úristen dicsősége felragyoghat e világban is a christianusok által, akik elfogadták elhívását: "Most azért menj! Én vagyok. Én veled leszek!" | |||
| B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
(a bálványok) "Olyanok, mint madárijesztő az uborkaföldön: nem beszélnek, hordozni kell őket, mert menni sem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tudnak sem rosszat, sem jót tenni!" | ||
Jer 10,5 | ||
| C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
JÉZUS BENNÜNK Most mi vagyunk Jézus szeme, | |
