BÖJT 2. VASÁRNAPJA | |||
2008.02.17. | |||
A. Mai gondolatok a vasárnap óegyházi ószövetségi igéjéről | |||
A Seregek Urának szőlője: Izráelnek háza! | Ézs 5,1-7 | ||
"Gondolj, Uram, irgalmadra" (Zsolt 25,6)! Ezt kéri az egyház népe ezen a 2. böjti vasárnapon, amikor Isten terméketlen szőlőjéről (önmagáról?!) olvas egy szerelmes dalt. Mert az ÚR, örök szeretettel szereti népét és mindent megtesz üdvösségéért! De miért érdekelhet bennünket ez a 2700 éve íródott ének Isten hálátlan szőlőskertjéről? Mert Izráel akkori vadszőlője tökéletesen megfelel a mai névleges keresztyénség vadszőlőjének! Jézusunk példázata a szőlőművesekről (olvasd: Mk 12,1-12) valószínűleg ezen a dalon alapul. Ott a Gazda egyszülött Fiát megölték a gonosz szőlőmunkások; s a szőlő Ura másoknak adta a szőlőjét. Mindkét esetben "rájött" a hallhatóság, hogy róluk szól a példázat. A címben idézett kijelentés meg is nevezi a vadszőlőt termőket; amiként Dávid önmagáról mondta ki a halálos ítéletet Nátán példázata alapján; úgy kell ma is bűnbánattal elfogadnia a névleges keresztyénnek az ítéletet: "Te vagy az az ember" (2Sám 12,7)! Bizony, terméketlen szőlő, vagy fügefa az életem; amíg a Vincellér, kezelésébe nem veszi! Más képpel élve; csak, ha beoltatunk a szelíd olajfa Jézusba, válik termővé életünk fája. "Mert ha Isten a természetes ágakat nem kímélte, téged sem fog kímélni" (Róm 11,21)! És az ítélet indoka: A törvényességből önkényesség lett, s az igazságból kiáltó gazság. Károli szerint: a jogőrzésből jogorzás, s az irgalomból siralom lett életünk gyümölcse! Be kell tehát látnunk végre, hogy az igazi szőlőtő nélkül, mi semmit sem tudunk cselekedni; csak bűnt! Az ÚR Isten utolsó, kegyelmes döntése és válasza a saját kérdésére az Úr Jézus volt: "Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit meg nem tettem?" S a mi egyetlen s utolsó lehetőségünk, hogy Isten szőlőjében, az ő örök országában lehessünk mindörökre; az Úr Szolgájának a hittel való befogadása! Jézus, az örök Vagyok önkijelentése ez: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt" (Jn 15,1-5)! Minden elvadult szőlővesszőnek szól az Isten örömhíre; mert szeretett Fia érdeméért mégsem hagyja, hogy végleg elvaduljon az általa ültetett nemes vessző, az ő teremtménye! S az ÚR "Isten abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk" (Róm 5,8)! Ez alapján, kérjük Dáviddal: "Emlékezzél meg, Urunk, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak" (Zsolt 25,6; Károli)! |
B. | Heti "Ne félj!" vezérige | |
"Ne féljetek Babilónia királyától, akitől most féltek!" | ||
Jer 42,11a |
C. Ünnepi vers | |
Pecznyík Pál | |
VALLÁSOS EMBER Egy vallásos ember, jól bent járt a korban, | |